Bűnösnek vallotta magát két orosz katona háborús bűnök elkövetésében – írja a BBC.
Csütörtökön Ukrajnában Alekszandr Bobikin és Alekszandr Ivanov bűnösnek vallotta magát háborús bűnök elkövetésében. A két tüzér a vádak szerint egy város ágyúzásával megsértette a háborús törvényeket. Az ukrán ügyészség 12 év börtönbüntetést kért a vádlottakra. Az orosz katonák azért vallották magukat bűnösnek, hogy enyhítsék a büntetésüket. A jogerős ítélet május 31-én várható.
Március közepén Joe Biden amerikai elnök Vlagyimir Putyint nevezte háborús bűnösnek, és egyre többször hangzik el az az állítás, hogy Oroszország háborús bűnöket követett el Ukrajnában, például Bucsa városában. Mi számít háborús bűnnek? Az Axios készített összeállítást a témában.
Mi számít háborús bűncselekménynek?
Az ENSZ szerint háborús bűnnek számítanak azok a fegyveres konfliktusok során – civilek vagy egyes harcosok ellen – elkövetett cselekedetek, amelyek súlyosan sértik a nemzetközi jogot. A háborús bűnök közé tartozik például a civil lakosság szándékos célbavétele, a kínzás, a túszejtés, a nemi erőszak, a gyermekek besorozása, valamint a vallási, oktatási, művészeti és egyéb kulturális funkciókat ellátó épületek elleni szándékos támadás. Azonban nincs egyetlen olyan nemzetközi törvény, dokumentum vagy szerződés, amelyik valamennyi háborús bűncselekményt kodifikálná.
Ki vizsgálja a háborús bűnöket, és ki emel vádat a bűnösök ellen?
A háborús bűncselekményeket saját nemzeti hatáskörén belül bármelyik ország kivizsgálhatja, a feltételezett elkövtő(ke)t büntetőeljárás alá vonhatja. Ezenkívül a Római Statútummal létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság is hatáskörrel rendelkezik a háborús bűnökkel, népirtással és emberiség elleni bűncselekményekkel vádolt személyek ügyében. (Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok nem tagja a hágai székhelyű szervezetnek.) Továbbá az ENSZ is létrehozhat egy különleges vizsgálóbizottságot a háborús bűnök feltárására, majd az ügyeket átadhatja valamilyen nemzetközi háborús bűnökkel foglalkozó bíróságnak. Az érintett nemzetek egy csoportja is létrehozhat különleges törvényszékeket a II. világháborút követő nürnbergi perek példáját követve.
Milyen büntetésre számíthatnak a bűnösök?
Az elítélt háborús bűnösök büntetése általában a hosszú távú börtönbüntetéstől a halálbüntetésig terjed – attól függően, hogy milyen irányelveket határoz meg az a bíróság vagy ország, ahol a tárgyalás zajlik. Például Charles Taylor volt libériai elnököt emberiesség elleni bűnök elkövetéséért ítélte el 2012-ben a Sierra Leone-i háborús bűnöket tárgyaló különleges hágai ENSZ-bíróság. Jelenleg 50 éves börtönbüntetését tölti egy brit börtönben.
Miért nehéz a háborús bűnök feltárása?
A háborús bűnök kivizsgálása évekig is eltarthat. A háborús bűncselekmények két fő elemet tartalmaznak: a fegyveres konfliktus során elkövetett jogsértést, valamint – az ENSZ megfogalmazása szerint – a „szándékosságot és tudatosságot” . Bár magának a jogsértésnek a megállapítása nem mindig nehéz, a szándékosság bizonyítása már keményebb dió lehet. Például a civilek célbavételénél meg kell állapítani, hogy nem volt a közelben katonai célpont, vagy ha volt, akkor azt, hogy aránytalanul nagy erővel vették célba.
Az Axios által megkérdezett szakértő szerint a háborús bűnök üldözése során a legnagyobb kihívást általában mégis inkább a felelős megtalálása jelenti. Ez különösen akkor válik nehézzé, amikor magas rangú vezetőket próbálnak felelősségre vonni, mivel ők az elkövetés idején gyakran nem tartózkodnak az állítólagos jogsértés helyszínén.
Mivel vádolják Oroszországot?
Oroszországot azzal vádolják, hogy szándékosan civileket és egészségügyi létesítményeket vett célba, és hogy túszokat ejtett, illetve hogy egyéb módokon megsértette a nemzetközi jogot Ukrajnában. Antony Blinken amerikai külügyminiszter március 23-án azt mondta, hogy „a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az amerikai kormány úgy értékeli, hogy az orosz erők tagjai háborús bűncselekményeket követtek el Ukrajnában". Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta az oroszokat, hogy háborús bűnöket követtek el például Mariupol ostromakor, amikor egy színházat és egy ott civileknek menedéket nyújtó művészeti iskolát bombáztak, és megtámadtak egy szülészetet is. A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet március elején pedig azt állította, hogy Oroszország legalább három lakónegyedre lőtt ki kazettás bombákat Harkivban. A Kreml többször is tagadta, hogy civileket célozna.
Mi a helyzet Putyinnal?
Joe Biden amerikai elnök március 16-án kifejezetten háborús bűnösnek nevezte Putyint. Oroszország elfogadhatatlannak nevezte Biden kijelentését, és arra figyelmeztetett, hogy a két ország közötti kapcsolatok veszélyben vannak. Az Axiosnak nyilatkozó szakértő szerint még ha az ügyészek be is tudják bizonyítani, hogy magas rangú tisztviselők és/vagy Putyin irányította a civileket célzó hadműveleteket, vagy hogy tudott ezekről a parancsokról, illetve más, háborús bűnnek minősülő cselekményekről, a tárgyalást akkor sem lehet lefolytatni – hacsak a feltételezett elkövető nincs őrizetben.
Hol tart jelenleg a dolog?
Az Nemzetközi Büntetőbíróság február végén jelentette be, hogy több tucatnyi tagország felkérésére vizsgálatot indít az Ukrajnában elkövetett lehetséges háborús bűnök ügyében. Ukrajna, bár nem tagja az Nemzetközi Büntetőbíróságnak, 2015-ben elfogadta a bíróság joghatóságát a Krím 2014-es oroszországi annektálása óta elkövetett esetleges háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa márciusban külön megszavazta egy független nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását az Ukrajnában állítólagosan elkövetett emberi jogokat érintő jogsértések kivizsgálására.
