„Az orosz csapatok dróntámadást indítottak Ukrajna déli részei ellen kedden este – közölte az ukrán légierő parancsnoksága Telegram-oldalán. Sahíd típusú kamikaze drónokat észleltek a Fekete-tenger felett Csernomorszk, Odessza, illetve Herszon és Mikolajiv megyék térségében. Odesszában robbanások zaját lehetett hallani az esti órákban.
Az ukrán légierő arról is beszámolt, hogy a Fekete-tenger nyugati része felett lelőttek egy orosz Szu-24-es vadászbombázót. Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka Telegram-oldalán azt írta, hogy
ilyesmi már régen nem történt. Hozzátette, hogy a harci repülő feltételezhetően rakétákat akart kilőni Odessza ellen.
Az ukrán légierő szerint Ukrajna a nap folyamán több tucat harci drónnal támadta az Oroszország által elcsatolt Krím félszigetet, csapást mérve több fontos katonai létesítményre. Feodoszija kikötőjében eltaláltak egy üzemanyag lerakatot, amelyből orosz csapatokat látnak el. A Krím keleti felében Kercsnél az orosz légvédelem egyik radarállomását semmisítették meg, míg az északi részen található Szrelkovóban egy helikopterfelszállópályát, egy további radarállomást, illetve egy rakétairányító-rendszert találtak el.
A hatóságok legfrissebb közlése szerint
Ukrajna déli és keleti felében orosz katonai csapások következtében legalább három ember meghalt és tizenegy megsebesült.
Roman Mrocsko, a déli Herszon város katonai adminisztrációjának vezetője szerint négy orvos megsérült a helyi klinikát ért orosz támadásban.
Korábban a Világgazdaság megírta, hogy hétfőről keddre virradó éjjelen mind az oroszok, mind az ukránok arról számoltak be, hogy számos ellenséges drónt lőttek le. Az orosz hadügyminisztérium Telegram-csatornáján közzétett bejegyzés szerint több mint 40 ukrán drónt hárítottak el az Azovi-tenger és a Krím-félsziget felett, az ukrán hatóságok pedig azt közölték, hogy az Oroszországból indított 17 drónból 10-et semmisítettek meg az éjjel.
Elindult a bűnbakkeresés Ukrajnában
Ahogy romlik a katonai helyzet Kijev szempontjából, úgy jönnek elő Ukrajnán belül is a problémák. Fokozódik a feszültség a vezetésben is. Hírek szerint a hadseregvezetésben két párhuzamos „szolgálati út” alakult ki. Az egyik hívei Zaluzsnij parancsait, a másiké Zelenszkij elnökét követik. Már keresik a felelősöket, a bűnbakokat – jelentette ki Alekszij Aresztovics, Zelenszkij elnök régi barátja, akit kicsaptak az elnöki iroda tanácsadói posztjáról.
Volt ukrán ellenzéki képviselő holttestét találták meg Moszkva közelében
Holtan találták Ilja Kiva volt ukrán ellenzéki parlamenti képviselőt a moszkvai régióban lévő Ogyincovóban szerda délután.
A politikust a Rosszija 1 televízió tudósítása szerint arccal a hóban találták meg, a fején lőtt sebbel, egy szállodánál. Az ügyben a Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálatot indított.
Kivát, aki támogatta az Ukrajna ellen megindított orosz „különleges hadműveletet”, és bírálta az ukrán vezetést, márciusban fosztották meg mandátumától.
Novemberben egy lvivi bíróság távollétében 14 év börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélte, miután több vádpontban, köztük hazaárulásban és az Ukrajna területi épsége elleni támadásban is bűnösnek találta.
Ukrajna búcsút mondhat az uniós lőszerszállítmányok jelentős részének
Az Európai Unió országai mindössze 60 ezer tüzérségi lövedékre adtak le megrendelést, annak ellenére, hogy a blokk vezetése jövő tavaszig egymillió lőszert ígért Ukrajnának – írta a Reuters.
A lőszerszállítási program központi eleme volt annak az uniós kezdeményezésnek, amellyel Európa az ukrán hadsereget és az ország helyreállítását akarta támogatni. Ennek keretén belül a tagállamok saját maguk adtak le rendeléseket a blokkon belül működő hadiipari vállalatoknak, a márciusban indított kezdeményezés pedig eddig összesen 480 ezer lőszert produkált.
Ez azonban kevesebb, mint a fele az ígért egymilliónak, amit valószínűleg az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) nem fog tudni elérni.
A legutóbb leadott rendelések összesen 60 ezer darabot tettek ki, amit a védelmi cégek a következő hónapokban fognak legyártani. Az EDA szerint pedig már csak hét ország vett részt a legutóbbi körben, akik közül egyedül Litvánia, Dánia és Luxemburg ismert.
Magyarország is részesül az ukrán menekültek egészségügyi ellátását segítő EU-s támogatásban
Az Európai Bizottság négymillió euró (mintegy 1,5 milliárd forint) finanszírozású programot indított tíz országban, köztük Magyarországon az átmeneti védelmi státuszt élvező ukrán menekültek egészségügyi ellátásának javítására. A testület szerdai brüsszeli közleménye szerint az EU4Health uniós egészségügyi program keretéből Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, a nem EU-tag Moldova, Lengyelország, Románia és Szlovákia egészségügyi rendszerét támogatják majd a szóban forgó célra.
Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által támogatott program 24 hónapig fog működni. Célja a nemzeti egészségügyi rendszerek azon képességének erősítése, hogy megbirkózzanak az ukrajnai háború elől menekülők ellátásával, beleértve a védőoltásokhoz való hozzáférését is.
Megvan, mikor tartják a jövő évi orosz elnökválasztást
Az orosz törvényhozás csütörtökön szavaz arról a javaslatról, mely szerint a következő évben esedékes elnökválasztást március 17-én tartják. Bár a hivatalos bejelentés még nem történt meg, de várhatóan Vlagyimir Putyin orosz elnök is indul a választáson.
A holnapi, parlamenti szavazást Anderj Klisasz, a szövetség tanács, vagyis az orosz törvényhozás felsőházának egyik vezető tagja jelentette be. A testület felel az orosz alkotmány szerint a választás időpontjának kitűzéséért.
Bár a 71 éves Putyin még nem jelentette be az indulását, egyelőre nem tűnt fel olyan politikus sem, aki eséllyel szállna szembe vele az elnökválasztáson.
Alekszej Navalnij és Vlagyimir Kara-Murza, az orosz ellenzék két legismertebb személyisége pedig évtizedes börtönbüntetését tölti.
Hétfőn Putyin mintegy a kampány előzeteseként meglátogatott egy, az orosz teljesítményeket bemutató kiállítást, hosszasan időzve a nukleáris fegyverek kifejlesztését ábrázoló résznél, de közös fotókat is csinált gyerekekkel. Szerdán a Közel-Keleten szaúdi és emirátusi vezetőkkel tárgyal, majd csütörtökön az iráni elnököt fogadja Moszkvában.
Háborúk kereszttüzében landolt Putyin Szaúd-Arábiában
Az ukrajnai invázió óta ritkán mozdul ki a biztonságot jelentő orosz fővárosból Vlagyimir Putyin elnök, és szimbolikus jelentősége van, hogy az Öböl menti országokba még ebben a helyzetben is ellátogat. Az utazás minden bizonnyal erősíti az olajipari együttműködést. A szaúdi energiaügyi miniszter arról beszélt, hogy Moszkva is végrehajtja az OPEC+-ülésen eldöntött termeléscsökkentést. Emellett Putyin a látogatással bebizonyíthatja, hogy nem sikerült Európának és az Egyesült Államoknak teljesen elszigetelnie őt.
A Kreml tájékoztatása szerint Putyin találkozik az Egyesült Arab Emírségek uralkodójával, Mohammed Bin Zajed al-Nahian sejkkel Abu-Dzabiban, és Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban tárgyal Mohammed Bin Szalmán trónörökössel. Érdekesség az is, hogy a vizit éppen egybeesik a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése érdekében rendezett dubaji COP28-klímacsúccsal.
Ukrán SIM-kártyával és fekete festékkel álcázzák az orosz drónokat
Az idei év közepe óta szinte biztos, hogy Oroszország az iráni Shahed drónok mellett hazai gyártású hasonló eszközöket is bevet Ukrajnával szemben – írja a brit hadügyminisztérium az X-en közzétett bejegyzésében.
Az orosz gyártású öngyilkos drónok fejlesztése során csaknem biztosan felhasználták a háború eddigi tapasztalatait is az összegzés szerint, így például egy novemberben lelőtt eszközben ukrán SIM-kártyát és 4G-modemet is találtak.
Ez a vélhetően orosz, improvizált módosítás javítja a valós idejű irányítást, mivel a cellainformációkon és a telefontornyokon alapul a műholdas navigáció helyett.
Moszkva havi bevételei az olajexportból most nagyobbak, mint az ukrajnai háború előtt
Oroszország októberi nettó olajbevétele elérte a 11,3 milliárd dollárt, ami az ország teljes havi nettó költségvetési bevételének 31 százalékát tette ki. Ez volt a legmagasabb adat 2022 májusa óta, és meghaladta a háború kirobbanása előtti számokat – derül ki a Bloomberg számításaiból, amelyek az orosz pénzügyminisztérium adatai alapján készültek.
Az ársapka 2022 decemberétől érvényes, és megtiltja a G7 tagországaiban székhellyel rendelkező szállítmányozóknak vagy biztosítóknak, hogy az orosz olajexportot megkönnyítő szolgáltatásokat nyújtsanak, ha az ár meghaladja a hordónkénti 60 dollárt. A szankciók nem vonatkoznak más országok hajózási társaságaira vagy biztosítókra, függetlenül az ártól.
A szankciók bevezetésekor a kereskedelemben részt vevő hajótulajdonosok és hajók többsége nyugati volt, így súlyosan megzavarta volna az orosz exportot, ha az olaj ára akkor magasabb lett volna a sapkánál. A legtöbb orosz olajfajta ára azonban csak júliusban emelkedett hordónként 60 dollár fölé, ami azt jelentette, hogy a kereskedőknek, a hajózási társaságoknak és az orosz exportőröknek
hónapok álltak rendelkezésre a felkészülésre.
Kudarcot vallott az orosz olajat célzó ársapka
Az orosz olajbevételek mérséklését célzó nyugati ársapka közel egy évvel a bevezetése után kudarcot vallott egy friss jelentés szerint. Az orosz olaj árát hordónként 60 dollárig korlátozó intézkedés ugyan ért el némi sikereket, így mintegy 34 milliárd dollár bevételtől fosztotta meg Moszkvát, ám ezen hatását főként a bevezetése utáni első hónapokban érte el – derül ki az Energiával és Tiszta Levegővel Foglalkozó Kutatóközpont (CREA) kutatásából.
Mára az orosz olaj folyamatosan 60 dolláros hordónkénti ár felett talál gazdára, és az intézkedés hatását az is tompítja, hogy nem ellenőrzik és tartatják be kellő eréllyel – mondta a Politicónak Isaac Levi, a központ európai és orosz ügyekkel foglalkozó vezetője. A nyugati országok a kiskapuk bezárásával sem sietnek.
A Fidesz ellenzi, hogy Ukrajna megkezdje az uniós csatlakozási tárgyalásokat
Kocsis Máté úgy fogalmazott, hogy olyan nincs, hogy Ukrajna beelőzze a csatlakozásra váró észak-balkáni országokat.
