Mesterségesintelligencia- (MI) csippel felszerelt hiperszonikus repülőgépet fejlesztett ki egy kínai kutatócsoport, majd nyilvánosságra hozták az összeszerelési útmutatót. A szuperfegyverhez egy kereskedelmi forgalomban is bárki számára elérhető Nvidia Jetson TX2i GPU MI csipet építettek be egy 7 Mach (8575 kilométer per óra) feletti sebességre is képes vadászrepülőbe. A gép így sokkal gyorsabban képes feldolgozni az információkat, és hatékonyabban működhet éles bevetések közben is.
Az Nvidia csip segítségével a vadászrepülő számítógépe
azokat a számításokat, amelyekhez korábban néhány másodpercre volt szüksége, már 25 ezredmásodperc alatt el tudta végezni, ami a pislogásnál négyszer gyorsabb.
Az Nvidia csippel felszerelt hiperszonikus gépről szóló tanulmányt a Dalian Műszaki Egyetem csapata március 13-án publikálta a Propulsion Technology című kínai tudományos folyóiratban – írta meg a South China Morning Post. A géphez használt MI-csip az amerikai Nvidia legerősebb ilyen eszköze. A TX2i gyártását körülbelül hat éve kezdték el. A csip legfontosabb előnye, hogy a hasonló teljesítményre képes moduloknál sokkal olcsóbb. Például a H100 MI-csip több tízezer dollárba kerül, miközben egy Nvidia TX2i már néhány száz dollártól beszerezhető. Mindezek mellett a TX2i nem esik az Egyesült Államok technológiai exportkorlátozása alá. Az Nvidia a tanulmány megjelenése után nem reagált az újságírói megkeresésekre.
Pánik a Pentagonban: Amerika lemaradt a rakétaversenyben – felrázta a startupokat a hiperszonikus bizniszÁtírja a háborús forgatókönyveket, hogy a kínaiak hiperszonikus rakétája a hangsebesség többszörösével haladva, radarészlelés nélkül körberepülheti a Földet. Az amerikai hadügy már egy kockázatitőke-egységet is hadrendbe állított, hogy elegendő forrása legyen a Pekinggel folytatott fegyverkezési versenyhez. |
A kínai kutatócsapat vezetője, Szun Hszi-ming professzor azt nyilatkozta, hogy a TX2i nem csak a hiperszonikus járművek hatékonyságát növelte, hanem a fejlesztési és kutatási költségeket is leredukálta.
Miért veszélyes a kutatók szuperfegyverterve?
A csapatnak természetesen nincs működő hiperszonikus vadászrepülőgépe, az eredményeiket szimuláción érték el. Erről azonban részletes, „lépésről lépésre” útmutatót adtak közzé, így elméletben bárki megpróbálhat egy ilyen gépet összeszerelni.
Azonban a csapat kritikusai azt emelték ki, hogy ezzel a megoldással nemcsak repülőgépeket, hanem akár rakétákat is fel lehet szerelni.
Ennek ellenére kicsi a valószínűsége, hogy Kína a tervek alapján TX2i MI-csipekkel felszerelt hiperszonikus rakétákat kezdjen el gyártani. Kína nem tud nagy mennyiségben ilyen amerikai csipeket felvásárolni, így csak a saját technológiájára támaszkodhat.
Az egyelőre nem világos, hogy a kínai kutatók miért az amerikai Nvidia csipjét használták, de az eredményeik elindíthatják azt a trendet, hogy az egyes országok fegyvergyárai átállnak a boltok polcain is megtalálható MI-csipek használatára. Ez oda vezethet, hogy egyre több ország lesz képes hiperszonikus fegyvereket gyártani.
