Biden-Macron-Zelenszkij eszmecsere – a „második” D-Day a kockázatokról

Fontos dolgokról dönthet a normandiai partraszállás nyolcvanadik évfordulójára időzített amerikai-francia-ukrán csúcstalálkozó. A Joe Biden amerikai, Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételével zajló megemlékezés apropóján Biden elnök nyilvánosan is bejelentheti, amiről a kulisszák mögött már suttognak, hogy az Egyesült Államok nem ellenzi, ha Ukrajna a segélyként kapott, nagy harctéri hatótávolságú amerikai fegyverekkel Oroszország 1991-ben érvényes területei ellen intéz támadásokat.

A csúcstalálkozón minden bizonnyal szóba kerül az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai és pénzügyi segítség gyorsításának és mennyiségi-minőségi növelésének a kérdése. Kijevnek most a nagy kaliberű tüzérségi lőszerek mellett főként lég- és rakétavédelmi eszközökre és repülőgépekre van szüksége. Zelenszkij elnök elsősorban Patriot rakéták és további F-16-os harci gépek küldését szorgalmazza. Az ukrajnai Defense Express nevű katonai szakmédium szerint Oroszország azzal kérkedik, hogy öt kisebb méretű tengeralattjárója cirkál a Fekete-tengeren és mind az ötről Kalibr cirkálórakétákat indíthatnak ukrán célpontok ellen.

Ugyanakkor a The Washington Post aggodalmának ad hangot – amit egyébként a Fehér Ház is oszt, hiszen a szóban forgó cikk első mondata arról szól: Kijevet Washington figyelmeztette – hogy Ukrajna szabad kezet kapva oroszországi katonai célpontokat is támadhat. Köztük olyan, a stratégiai nukleáris csapásmérő komplexumhoz tartozó, az ellenséges légi-, vagy interkontinentális ballisztikus rakétatámadást észlelő radarokat, amelyeknek nincs köze az Ukrajna ellen folytatott támadóháborúhoz, viszont kiválthatnak egy közvetlen háborút Moszkva és Washington, vagy Moszkva és a NATO között, amely könnyen átalakulhat az akár az emberi civilizáció végét okozó nukleáris világégéssé.

A D-Day emlékünnepségen nyilván erről is megkérdezik az ukrán elnököt. A házigazda Macron meghívta a megemlékezésre Moszkva képviselőit is, de az oroszországi vezetés mindeddig nem reagált a meghívásra. Normandiában, az Atlanti-óceán partján, az eredeti D-Day helyszínén mindenesetre bizonnyal sok szó esik majd az ukrajnai háború új szakaszának alakulásáról. Ennek az új periódusnak a legfontosabb jellemzői: 

1. Megindulnak heteken belül a NATO-szövetségesek F-16-os vadászbombázó szállításai Ukrajnának. A gépek elhelyezéséről, pontos számáról nem adtak ki hivatalos közleményt. Moszkva erői azonban már megkezdték azoknak a katonai repülőtereknek a bombázását, amelyekre F-16-os gépek érkezését sejtik. Az elsők között érkező dán és holland F-16-osokkal kapcsolatban Koppenhága bejelentette: nem korlátozzák azok bevetési területét és az első amerikai gyártmányú vadászgépek még idén júniusban megérkeznek Ukrajnába. 
   A brüsszeli NATO központban azt várják, hogy ezek a főként levegő-levegő rakétákkal jól felfegyverzett nyugati gépek, akár behatolva Oroszország légterébe felveszik a harcot az irányítható szárnyas bombákat indító stratégiai-taktikai bombázókkal, a Tu-22M3-asokkal, Su-24-esekkel, amelyekre ugyancsak integrálták az 1975 óta hadrendben tartott orosz okos-bombák első generációját. Ezek a 125-től 3000 kilogrammig rendszeresített, célravezérelt szárnyas bombák (KAB – Korrektyiruemaja Avia Bomba), amelyekhez újabban a hatótávolságot megnövelő segédrakéta-motort illeszthetnek. Ezek az eszközök néhány méteres pontossággal csapódnak a célba, az oroszországi Glonass műholdrendszer katonai változata és más kiegészítő eszközök, szenzorrendszerek (infravörös érzékelők) segítségével pedig nagymértékben hozzájárultak az ukrajnai fronthelyzet Moszkva javára történt megváltozásához.  
2. Franciaország hivatalosan is bejelentheti csapatai Ukrajnába vezénylését. Részletekről nem ír a francia sajtó sem, de annyi kiszivárgott, hogy valószínűleg a reguláris haderőbe integrált idegenlégió alegységei lesznek az elsők. A francia csapatokat várhatóan nem vezénylik a délkelet-ukrajnai frontra, a tűzvonalba, hanem a hátországban kapnak olyan feladatokat, amelyekkel tehermentesítik az ukrán katonai egységeket, amelyeket ezt követően a frontra dobnak át. Francia források szerint az előőrs feladata lesz előkészíteni francia kiképzők Ukrajnába érkezését is.
3. Nyugaton is több NATO-tagállam kormányát – mindenek előtt az Egyesült Államokat – aggasztja a konfliktus lehetséges, eszkalációja, ami két irányból is származhat. Egyfelől, ha Kijev folytatja a stratégiai jelentőségű, de az ukrajnai konfliktussal közvetlenül összefüggésbe nem hozható oroszországi nemzetbiztonsági elemek támadását. A hírek szerint a Krasznodar területén lévő – egyébként Vlagyimir Putyin Gelendzsik mellett felépült állítólagos luxuspalotájától nem messze lévő, Voronyezs mintájú, rakétatámadás-figyelmeztető radart támadott az ukrán drón-csapat, miután hasonló csapást mért a kazahsztáni határtérségben lévő, hasonló funkciójú orszki radarállomásra. A másik irányt a nyugati NATO (francia) csapatok Ukrajnába vezénylése támasztotta moszkvai nemzetbiztonsági aggodalmak jelentik. Mindkét tényező önmagában is kiválthat egy oroszországi, akár taktikai nukleáris fegyvereket bevető reakciót.