BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Combat exercises of the Armoured Infantry Brigade 37 providing the multinational lead unit for the NATO Response Force (NRF)

Nem félnek a németek a háborútól és nem bíznak a hadseregben

A többség fegyvert fogni sem hajlandó, ha arra kerül a sor.

A német politikusok és katonai parancsnokok európai és amerikai kollégáikhoz hasonlóan egyfolytában az orosz fenyegetéssel riogatnak, de a közvélemény a jelek szerint nem vevő a háborús retorikára, és ez több felmérés eredményéből is egyértelműen kiderül.

30 April 2024, Saxony, Weißkeißel: Bundeswehr soldiers stand in front of a Greenliner vehicle (l) and an Enok from the "Wolf class" during the "National Guardian 2024" exercise as part of the "Quadriga" series of Bundeswehr exercises at the Oberlausitz military training area. During the Bundeswehr exercise "National Guardian", homeland security forces throughout Germany are practising their core mission of protecting and securing vital defense infrastructure. Reserve service members of the Homeland Security Company from Saxony, Saxony-Anhalt and Thuringia are taking part in today's exercise. Photo: Robert Michael/dpa (Photo by ROBERT MICHAEL / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
A németek nem hiszik, hogy Oroszország fenyegetést jelent / Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A YouGov minapi közvélemény-kutatása szerint a németeknek alig több mint harmada (36 százaléka) gondolja úgy, hogy Oroszország 2030 előtt megtámadja a NATO-t, míg 48 százalékuk szerint ez legalábbis valamilyen szinten valószínűtlen.

Azt még kevesebben, mindössze 23 százalék hiszi, hogy Németország lenne orosz támadás célpontja ebben az évtizedben – ismertette az eredményt a Deutsche Welle internetes kiadása. A döntő többség (61 százalék) szerint ez nem valószínű.

Nem bíznak a Bundeswehrben

Meglehetősen rossz a németek véleménye a hadseregükről is, ami nem csoda, hiszen a Bundeswehr még a fegyveres erők parlamenti biztosa szerint is gyakorlatilag működésképtelen, katonából és felszerelésből is nagy a hiány.

Így látják az emberek is: a válaszadóknak csupán 2 százaléka van meggyőződve arról, hogy a hadsereg képes lenne megvédeni az országot, 12 százalékuk szerint inkább csak „elég jó” helyzetben van ehhez. Minden negyedik német azonban úgy gondolja, hogy a Bundeswehr nagyon vagy eléggé gyengén felkészült egy esetleges támadásra.

Combat exercises of the Armoured Infantry Brigade 37 providing the multinational lead unit for the NATO Response Force (NRF)
Nem tartják alkalmasnak a német hadsereget az ország megvédésére / Fotó: AFP

Nagyobb baj az, hogy egy másik, a Civey Institute által márciusban végzett felmérés eredménye szerint a németek továbbra sem akarnak harcolni: a megkérdezettek 

mindössze 30 százaléka mondta azt, hogy kész lenne fegyvert ragadni a haza védelmében,

ha Németországot támadás érné. Több mint 50 százalék kategorikusan elzárkózik ez elől.

Elérhetetlen álom a katonai létszám feltöltése

A német hadseregben jelenleg 183 ezer ember szolgál, Olaf Scholz kancellár azonban az ukrajnai háborúra válaszul a nagyarányú fejlesztések mellett szeretné feltölteni az önkéntes erők sorait is. (A hadkötelezettség 2011-ben szűnt meg.)

A cél korábban az volt, hogy a katonák létszáma 2031-re elérje a 203 ezret, Boris Pistorius védelmi miniszter azonban elismerte, hogy ezt a tervet felül kell vizsgálni – valószínűleg azért, mert rájött, hogy elérhetetlen álom.

német védelmi miniszter
Boris Pistorius ragaszkodik a védelmi költségvetéshez / Fotó: AFP

Ahhoz azonban ragaszkodik, hogy a jövő évi védelmi költségvetés elérje a 6,7 milliárd eurót, egyelőre nem hajlandó kompromisszumot kötni ebben a kérdésben. Németországot évek óta rengeteg bírálat éri, hogy túl keveset költ a védelemre, és annak ellenére, hogy Európa legnagyobb gazdasága, biztonságának megteremtésében gyakorlatilag az Egyesült Államokra támaszkodik.

Az emberek még nem értik, hogy megváltozott a világ

A katonáskodási hajlandósággal kapcsolatban Frank Sauer, az Universitat der Bundeswehr München nemzetközi és biztonságpolitikát oktató professzora úgy véli, hogy

a németekben még nem tudatosodott, hogy hatalmas történelmi felfordulás korában élünk.

„Beletelik némi időbe, mire megváltozik a gondolkodásunk. És ezt nem tudjuk erővel átverni, pár beszéddel vagy egy maréknyi főcímmel megértetni” – nyilatkozta a portálnak.

A professzor elismeri, hogy a politikusok nehéz döntések előtt állnak a Bundeswehr korszerűsítésének finanszírozásával kapcsolatban. „Én is inkább építenék szélturbinákat és óvodákat, telepítenék napelemeket a háztetőkre – sajnos ehelyett tankokat, cirkálórakétákat és harci drónokat kell építenünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy végül is mindegy, hogyan szerzik meg a pénzt, de meggyőződése, hogy a dolgok nem mehetnek tovább úgy, ahogyan eddig.
 

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.