BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jelentős tőkeinjekcióra szorul a német hadsereg

Európa brutális mennyiségi és minőségi lemaradásban van az orosz és a kínai haderőhöz képest.

A német fegyveres erőknek évente 25 milliárd eurós pluszforrásra lenne szüksége a 2 százalékos cél eléréséhez – írta az Ifo Institute keddi közleménye.

Olaf Scholz német kancellár korábban – már az orosz–ukrán háború kitörése után – bejelentette, Németország célja, hogy a GDP 2 százalékát fordítsa katonai kiadásokra.

2022-ben a német védelmi költségvetés megközelítőleg 50,3 milliárd euró, ami az ország gazdasági teljesítményének mindössze 1,3 százaléka.

Ezt egészíti ki a 100 milliárdos adósságfinanszírozású speciális program.

Ez a 100 milliárd euró jól hangzik, de tekintettel az Ukrajna elleni orosz támadásra és az európai helyzetre, hosszú távon nem elégséges

– nyilatkozta Florian Dorn, az Ifo kutatója.

Fotó: Klaus-Dietmar Gabbert / dpa Picture-Alliance via AFP

Hozzáteszi, hogy a német védelmi költségvetés 7,2 százalékos nominális emelését 2022-ben szinte teljes mértékben eltünteti a várható infláció, emiatt az idei védelmi költségvetés a legpesszimistább forgatókönyvek szerint GDP-arányosan nem éri el a tavalyi szintet.

Az Ifo elemzése rávilágított arra is, hogy 1992 óta Európa – és különösen Németország – intenzív leszerelésen megy keresztül. Európa egyik legnagyobb gazdasága 2020-ra 88 százalékkal csökkentette harckocsijainak számát, légierejét pedig 78 százalékkal mérsékelte.

Ha Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság egyesítené harckocsihadosztályait, az orosz és a kínai haderő még akkor is ötszörös, illetve nyolcszoros túlerőben lenne.

A vadászrepülők és a harci helikopterek tekintetében Oroszországnak kétszer annyi, Kínának háromszor annyi eszköze van, mint a három legnagyobb európai haderőnek együttesen.

Emiatt Európa továbbra is az Amerikai Egyesült Államok által nyújtott biztonsági garanciáktól függ.

Új fokozatra kapcsolt a fegyverkezési verseny

Vlagyimir Putyin stratégiai hibákat követett el: az Ukrajna elleni támadással egységesítette az EU-t és a NATO-t, az atomhatalom Nagy-Britanniát „visszaterelte” Európába, s elérte, hogy az Egyesült Államok, Németország, Lengyelország is növelje katonai kiadásait – mondta a Figyelőnek az ELTE Amerikanisztika Tanszékének egyetemi tanára, geopolitikai szakértő.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.