A német fegyveres erőknek évente 25 milliárd eurós pluszforrásra lenne szüksége a 2 százalékos cél eléréséhez – írta az Ifo Institute keddi közleménye.

Olaf Scholz német kancellár korábban – már az orosz–ukrán háború kitörése után – bejelentette, Németország célja, hogy a 2 százalékát fordítsa katonai kiadásokra.

2022-ben a német védelmi költségvetés megközelítőleg 50,3 milliárd euró, ami az ország gazdasági teljesítményének mindössze 1,3 százaléka.

Ezt egészíti ki a 100 milliárdos adósságfinanszírozású speciális program.

Ez a 100 milliárd euró jól hangzik, de tekintettel az Ukrajna elleni orosz támadásra és az európai helyzetre, hosszú távon nem elégséges

– nyilatkozta Florian Dorn, az Ifo kutatója.

Fotó: Klaus-Dietmar Gabbert / dpa Picture-Alliance via AFP

Hozzáteszi, hogy a német védelmi költségvetés 7,2 százalékos nominális emelését 2022-ben szinte teljes mértékben eltünteti a várható emiatt az idei védelmi költségvetés a legpesszimistább forgatókönyvek szerint GDP-arányosan nem éri el a tavalyi szintet.

Az Ifo elemzése rávilágított arra is, hogy 1992 óta Európa – és különösen Németország – intenzív leszerelésen megy keresztül. Európa egyik legnagyobb gazdasága 2020-ra 88 százalékkal csökkentette harckocsijainak számát, légierejét pedig 78 százalékkal mérsékelte.

Ha Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság egyesítené harckocsihadosztályait, az orosz és a kínai haderő még akkor is ötszörös, illetve nyolcszoros túlerőben lenne.

A vadászrepülők és a harci helikopterek tekintetében Oroszországnak kétszer annyi, Kínának háromszor annyi eszköze van, mint a három legnagyobb európai haderőnek együttesen.

Emiatt Európa továbbra is az Amerikai Egyesült Államok által nyújtott biztonsági garanciáktól függ.

Új fokozatra kapcsolt a fegyverkezési verseny

Vlagyimir Putyin stratégiai hibákat követett el: az Ukrajna elleni támadással egységesítette az EU-t és a NATO-t, az atomhatalom Nagy-Britanniát „visszaterelte” Európába, s elérte, hogy az Egyesült Államok, Németország, Lengyelország is növelje katonai kiadásait – mondta a Figyelőnek az ELTE Amerikanisztika Tanszékének egyetemi tanára, geopolitikai szakértő.