A német hadsereg állománya elöregedik, „túl kevés van mindenből”, annak ellenére, hogy két éve fejlesztési alapot hoztak létre a modernizálása érdekében. „A felszerelést tekintve a Bundeswehr még nem teljesen működőképes” – ezt a lesújtó véleményt közölte a héten éves jelentésében a fegyveres erők német parlamenti biztosa.
Fotó: AFP
Olaf Scholz kancellár néhány nappal Ukrajna megtámadása után úgy fogalmazott, hogy Moszkva lépése „fordulópont kontinensünk történelmében”, majd bejelentette egy százmilliárd eurós rendkívüli alap létrehozását, amelyet modern fegyverzetek beszerzésére és erőteljesebb külpolitikai támogatásra fordítanak – emlékeztetett a Deutsche Welle.
„A figyelemre méltó erőfeszítések ellenére a program második évében is messze van még a jelentős javulás a személyi állomány, a felszerelés és az infrastruktúra terén” – foglalta össze Eva Högl biztos a helyzetet.
Hiány van lőszerből, alkatrészből, rádiókból, ezenkívül tankokból, hajókból és repülőgépekből
– tette hozzá.
A német hadsereg a 21. században egyes források szerint még mindig faxot és az 1980-as években gyártott rádiókat használ, az orvosi feljegyzéseket pedig gyakran még mindig papíron őrzik, nem digitálisan.
Fotó: Getty Images
A pozitívumok között említette viszont, hogy a parlament tavaly 47,7 milliárd euró értékben jóváhagyott védelmi megrendeléseket, és az alap kétharmadának elköltésére megvannak már a tervek. Ugyanakkor kiemelte: ennek a munkának gyorsított ütemben kell folytatódnia.
Kiöregszenek a katonák
Högl kiemelte, hogy a Bundeswehr „rendkívül súlyos személyi problémával” küzd. Ez nem újdonság, a németek már jó ideje nem akarnak katonáskodni, pedig szükség lenne az állomány létszámát 2031-re a jelenlegi 181 ezerről 203 ezerre bővíteni. Azt azonban a biztos is elismerte, hogy ezt a célt nagyon nehéz lesz elérni.
„A Bundeswehr öregszik és zsugorodik” – figyelmeztetett. Emlékeztetett rá, hogy
- tavaly év végéig 1537-tel csökkent a fegyveres erők létszáma,
- húszezer betöltetlen hely van a hadseregben, és
- több egységben is jóval kevesebben szolgálnak a szükségesnél.
Sürgette a laktanyák modernizálását is, mert a katonák sok esetben olyan barakkokban laknak, ahol még wifi sincs.
Az ukrajnai háború csak rontott a helyzeten
Az AP amerikai hírügynökség felidézi, hogy Eva Högl már egy évvel ezelőtti jelentésében is panaszkodott a modernizáció lassú ütemére, és hangsúlyozta, mennyire fontos pótolni azokat a felszereléseket, amelyeket Kijevnek adtak. Tavaly is azt mondta, hogy „a Bundeswehrnek mindenből kevés van, és még kevesebb február 24. óta”, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az Egyesült Államok mögött ugyanis Németország nyújtja a legtöbb katonai támogatást Kijevnek.
Messze még a két százalék
Németország is a NATO azon 19 tagja közé tartozik, amelyek
eddig nem fordították a GDP-jük 2 százalékát védelemre.
Ezt a küszöböt az idén lépik túl először a hidegháború vége óta, pedig magát a határt 2014-ben tűzték ki célul.
Fotó: Getty Images
Kérdés azonban, hogy a jövőben mi várható. Christian Lindner szabad demokrata pénzügyminiszter szerint „kihívás” lesz Németország számára tartani a 2 százalékos szintet, míg Boris Pistorius védelmi miniszter szerint valószínűleg még ennél is többet kell majd e célra fordítani a következő években annak érdekében, hogy elrettentsék Oroszországot.
A védelmi költségvetés kínos kérdés a szövetségen belül, a republikánus elnökjelöltséget gyakorlatilag bebiztosító Donald Trump az utóbbi időben többször megfenyegette a haderőfejlesztési kötelezettségeiket elmulasztó NATO-tagokat, hogy elnöksége esetén nem védi meg őket az oroszoktól.
