Szijjártó Péter az orosz-ukrán háborúról egyeztetett Washingtonban

Az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem tűnt még ilyen közelinek az ukrajnai háború lezárása, de közben az eszkalációs veszély is minden eddiginél erősebb, mert az Egyesült Államok jelenlegi vezetése próbálja ellehetetleníteni a január 20. utáni gyors béketeremtést – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washingtonban.

A tárcavezető Mike Waltz kijelölt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott egyeztetését követően leszögezte, hogy Magyarországnak jó hír lenne Waltz kinevezése a tisztségre, ugyanis ő nemcsak a külügyi és a védelmi bizottság, hanem a magyar baráti tagozat tagja is a kongresszusban.

Kifejtette, hogy baráti hangvételű megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és a geopolitikai kérdésekről, így az orosz–ukrán háborúról is, amely az amerikai döntéshozókat is erősen foglalkoztatja. Sőt, Donald Trump világosan beszélt arról, hogy le akarja zárni a konfliktust.

Aláhúzta, hogy kettős helyzet állt elő, mivel egyrészt az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború gyors lezárására, másrészt azonban minden eddiginél erősebb jelenleg az eszkaláció veszélye. Szavai szerint utóbbi oka, hogy a távozó washingtoni adminisztráció próbál olyan helyzetet előállítani, hogy január után nehéz legyen gyorsan békét teremteni.

– mondta a miniszter, arra figyelmeztetve, hogy máskülönben az eszkalációs veszély napról napra erősödni fog, és rendkívül fontosnak nevezte a kommunikációs csatornák nyitva tartását.

A politikus hangsúlyozta, hogy igen stabil alapot ad a jövőben minden bizonnyal teljesen új dimenzióba kerülő kétoldalú kapcsolatrendszernek az, hogy az amerikai republikánusok és a magyar kormány a világpolitika legfontosabb dolgairól hasonlóképpen, sőt bizonyos esetekben teljesen azonosan gondolkodnak.

Példaként említette az illegális bevándorlással szembeni fellépést, a határok és a nemzeti szuverenitás védelmét. Hangsúlyozta, hogy a republikánusok a béke pártján állnak.

Szijjártó Péter ezt követően rámutatott, hogy korábban a NATO brüsszeli tanácskozásán vett részt, ahol a demokrata párti jelenlegi amerikai külügyminiszter teljesen más hozzáállást tanúsított. Majd sérelmezte, hogy az észak-atlanti szövetség nyolc tagállamának máig nem sikerült teljesítenie azt a 2014-es vállalást, amelynek értelmében a bruttó nemzeti termék (GDP) 2 százalékára kell emelni a védelmi kiadásokat.

Emellett van egy másik követelmény is, eszerint a katonai kiadások 20 százalékát modernizációra, új beszerzésekre kell fordítani, márpedig Magyarország esetében ez az arány jelenleg 48 százalék, ami a második legmagasabb a katonai szervezetben.