Kiderült: budapesti békecsúcs helyett most erre az országra figyel a világ, rajta múlik, véget ér-e az iráni háború – itt lehetnek a tárgyalások

Pakisztán közvetítőként lépne fel Irán és az Egyesült Államok között – derül ki a Financial Times jelentéséből, amely szerint az ázsiai ország katonai és diplomáciai kapcsolatait igyekszik kihasználni a feszültség enyhítésére. 

Két, a megbeszélésekkel kapcsolatos információkkal rendelkező forrás szerint Pakisztán javasolta Iszlámábádot a Trump-adminisztráció és iráni magas rangú képviselők közötti tárgyalások helyszínéül, akár már a héten. A pakisztáni hadseregfőnök, Asim Munir vasárnap telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel – erről két, a hívásról tájékoztatott személy számolt be.

Hétfőn pedig Muhammad Shehbaz Sharif miniszterelnök tárgyalt Maszúd Peszeskján iráni elnökkel. A pakisztáni–iráni egyeztetés nagyjából egybeesett azzal, hogy Trump bejelentette: öt nappal elhalasztja az iráni erőművek elleni csapást, miután eredményes megbeszéléseket folytatott Teheránnal a háború befejezéséről.

Nem tisztázott, hogy a pakisztáni közvetítői lépések és Trump Truth Social-oldalon közzétett bejegyzése – amely az olajárak jelentős csökkenését váltotta ki – összefüggésben állnak-e egymással. A Fehér Ház nem kívánt részleteket kommentálni az esetleges tárgyalásokról, csupán annyit közölt, hogy ezek érzékeny diplomáciai egyeztetések, és Washington nem a sajtón keresztül tárgyal.

Irán részben elismerte

Irán külügyminisztériuma cáfolta, hogy a háború kezdete óta közvetlen tárgyalások zajlottak volna az Egyesült Államokkal, ugyanakkor elismerte, hogy egyes régióbeli államok közvetítőként vesznek részt az ügyben. Az iráni külügyi szóvivő az IRNA hírügynökségnek elmondta: az elmúlt napokban baráti államokon keresztül érkeztek üzenetek az amerikai féltől a háború befejezését célzó tárgyalásokról.

Hangsúlyozta, hogy Irán álláspontja nem változott sem a Hormuzi-szoros helyzetét, sem a háború lezárásának feltételeit illetően. Elemzők és diplomaták óvatosan ítélik meg a közvetítési erőfeszítések sikerének esélyeit, mivel a konfliktus immár a negyedik hetébe lépett. Több forrás szerint jelenleg csupán korai jelzések, üzenetváltások zajlanak, nem pedig formális tárgyalási folyamat.

A régió államai lezárnák a háborút

Sanam Vakil, a Chatham House londoni kutatóintézet munkatársa szerint több ország is igyekszik csökkenteni a feszültséget, ám ez önmagában nem jelzi a háború végét. Véleménye szerint Trump részben az Öböl menti államok nyomására vonhatta vissza fenyegetését.

Irán korábban kijelentette: az erőművei elleni bármilyen támadás esetén a régió kulcsfontosságú infrastruktúráit – köztük energiaszolgáltató létesítményeket és víztisztító üzemeket – veszi célba válaszul. Vakil szerint bár elvileg pozitív, ha megpróbálnak körvonalazni egy lehetséges kompromisszumot, jelenleg egyik fél sem mutat hajlandóságot a engedményekre. 

– foglalta össze. Hagyományosan Omán és Katar közvetít az Egyesült Államok és Irán között, ám a regionális források szerint a diplomáciai lendület alábbhagyott azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael mindössze két nappal azután, hogy a Trump-adminisztráció Genfben egyeztetett az irániakkal, elindította a háborút.

Több forrás szerint pakisztáni tisztviselők háttércsatornákon is kommunikálnak Teherán, Witkoff és Jared Kushner, Trump veje és megbízottja között. Sharif miniszterelnök a háború kezdete óta többször beszélt Peszeskjánnal, és biztosította az iráni vezetést arról, hogy országa konstruktív szerepet kíván betölteni a béke elősegítésében.

Pakisztán egyike a kevés amerikai szövetségesnek a térségben, amelyet megkíméltek az iráni támadások. Ez a tény erősíti semleges közvetítői pozícióját mindkét fél szemében. Irán után az országban él a világ második legnagyobb síita muszlim közössége, miközben szoros kapcsolatai vannak az Öböl menti államokkal, tavaly például kölcsönös védelmi egyezményt kötött Szaúd-Arábiával. Ugyanakkor gazdasága sérülékeny a konfliktus miatt, hiszen olaj- és gázimportja nagyrészt az Öbölből érkezik.