Jönnek a mega-IPO-k, felforgatják a passzív portfóliókat
A SpaceX és az Anthropic még idén, az OpenAI 2027-ben tervez tőzsdére lépni. Míg a SpaceX júniusban 2 ezermilliárd dollár feletti értékeltségen tervez nyilvános kibocsátást (IPO) végrehajtani, addig az Anthropic a következő tőkeemelése során több mint 900 milliárd dolláros értékelést szeretne elérni.
Az OpenAI ugyanakkor legutóbb 852 milliárd dolláros befektetés utáni értékelést (post-money valuation) kapott egy márciusi tőkeemelés során. Ezekkel az értékelésekkel mindhárom vállalat bőven kimeríti az unikornis startup (1 milliárd dolláros érték feletti vállalat) fogalmát.
A három IPO-val két tisztán mesterséges intelligenciával foglalkozó és egy részbeni AI-kitettséggel rendelkező vállalat lépne tőzsdére, akár 3700 milliárd dolláros együttes piaci kapitalizációval, ami az S&P 500 piaci értékének közel 6 százalékát adná.
Gyorsított indexfelvétel
A jelentős tőzsdére lépésekre az indexszolgáltatók is készülnek.
A Nasdaq és az S&P Dow Jones is kedvező feltételeket szeretne biztosítani ahhoz, hogy a túlméretes unikornisok minél hamarabb bekerülhessenek az irányadó indexeikbe.
A Nasdaq új, május 1-jétől érvényes szabályai a nagy IPO-knál eltörölték a minimális közkézhányad követelményt, 15 napos gyorsított felvételt tesznek lehetővé, valamint egy „modified market cap” formulát vezettek be, amely háromszoros szorzóval számol, ha a közkézhányad nem éri el a részvények egyharmadát.
Az utóbbit az FT Alphaville élesen kritizálta, mivel a háromszoros szorzó
- lényegében „ingyenes likviditást" nyújt a SpaceX-nek,
- a kereskedési díjakat a Nasdaq szedi be,
- az eladók likviditást kapnak,
- miközben az ETF-befektetők aránytalan kockázatot viselnek a tényleges forgalomhoz képest.
Az S&P Dow Jones Indices április 30-án konzultációt indított, amelyben fontolgatja az indexbe kerüléshez szükséges minimális kereskedési idő (úgynevezett seasoning period) 12-ről 6 hónapra csökkentését, valamint a profitabilitási és likviditási követelmények eltörlését a mega-cap cégek számára. A konzultáció május 28-ig tart, az esetleges változások június 8-tól lépnének életbe, pont időben a SpaceX várható júniusi IPO-ja előtt.
Milyen hatással lehet ez a passzív alapokra?
Az MSCI becslései szerint a 10 legnagyobb privát cég 25 százalékos közkézhányadú piacra lépése esetén az MSCI All World Indexe markánsan átrendeződne. Az Egyesült Államok súlya az indexben 61,75 százalékról 62,03 százalékra emelkedne, míg a japán, brit és kanadai súlyok jelentősebb mértékben csökkennének.
A további földrajzi koncentráció mellett pedig a technológiai (plusz 0,17 százalék) és az ipari szektor (plusz 0,22 százalék) koncentrációja is tovább emelkedne a ciklikus fogyasztói (mínusz 0,12 százalék) és az egészségügyi (mínusz 0,11 százalék) szektorok kárára.
Habár a változások elsőre nem tűnnek jelentősnek, az átsúlyozás jelentős indirekt költségekkel járna a passzív befektetőknek. Amikor egy új cég bekerül egy indexbe, vagy változnak az indexsúlyok, a passzív alapoknak is a benchmark indexet kell követniük, hogy a portfóliósúlyok helyreálljanak.
Ez egy teljesen mechanikus, nem diszkrecionális újrasúlyozási esemény.
Több milliárd dolláros IPO-k
Amíg egy átlagos IPO-nál ez az átsúlyozás alig észrevehető, addig egy több milliárd dolláros cég belépése egyszerűen más nagyságrendet képvisel.
Csakhogy nem mindenki látja ilyen higgadtan a helyzetet. Steve Sosnik, az Interactive Brokers vezető stratégája ennél élesebben fogalmazott: szerinte a közelgő mega-IPO-hullám egzisztenciális kockázatot jelent a passzív alapok mechanikájára nézve.
Az érvelése szerint, ha a SpaceX-et a bevezetés után mindössze 15 nappal felveszik a Nasdaq indexeibe,
az olyan kényszerű vásárlási eseményt generál, amely egyidejűleg kimerítheti a természetes vevők körét, és kényszereladásokat válthat ki az indexet eddig uraló mega-cap tech részvényeknél, köztük az Nvidiánál, az Apple-nél és a Microsoftnál.
Az Elm Wealth ezzel szemben kifejezetten más véleményen van. Számításaik szerint még ha a következő 12–24 hónapban összesen 280 milliárd dollárnyi IPO valósulna is meg, az is csupán az amerikai részvénypiac összkapitalizációjának mintegy 0,4 százalékát tenné ki.
A legtöbb széles piaci indexben ennyi lenne a frissen bekerült részvények súlya. Ha ezek együttesen 50 százalékkal esnének az indexbe kerülés utáni első évben – ami a historikus IPO utáni alulteljesítés tízszerese – az indexalapok hozamára gyakorolt negatív hatás nagyjából 0,2 százalék lenne.
A State Street áprilisi elemzése is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kezdeti indexsúlyok várhatóan lényegesen alacsonyabbak lesznek, mint amit az elemzők és a sajtó gyakran sugallnak.
A SpaceX a 2 ezermilliárd dolláros értékelés és az 50 milliárd dolláros kibocsátás mellett kifejezetten alacsony kezdeti súllyal indulna. Véleményük szerint a valódi hatás a közkézhányad fokozatos emelkedésével, illetve a bennfentes értékesítési tilalom lejártával (lock-up) fog kibontakozni.
Mi van, ha maga a piac definíciója változik meg?
A passzív befektetés implicit ígérete az, hogy „a piacot kapod”. De mi van, ha maga a piac definíciója változik meg egyetlen negyedév alatt?
Amikor az indexszolgáltatók egymással versenyezve lazítják a felvételi szabályokat, a kérdés nem az, hogy a SpaceX jó cég-e (valószínűleg az), hanem hogy az indexbe kerülés mechanikája a befektető érdekeit szolgálja-e, vagy a tőzsdéket és a kibocsátókat.
Az egyszarvú a kapuknál áll. A kérdés csak az, hogy ajtót nyitunk-e neki – és ha igen, ki fizeti a belépő árát.
Jelen dokumentum sem önmagában, sem részben nem képez ajánlatot vagy felhívást semmilyen pénzügyi eszköz jegyzésére, megvásárlására, eladására, tartására vagy kölcsönzésére, és sem maga a dokumentum, sem annak bármely tartalma nem tekinthető semmilyen szerződéskötésre vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésként, ajánlati felhívásként.
