Ez gyors volt: hiába vonta vissza Magyarország a vétót, nem elég Ukrajnának a 90 milliárd euró – Putyin elhűlve nézni, mire készül az EU
Hollandia ismét napirendre venné a befagyasztott orosz vagyon felhasználását, miközben Brüsszel egyre komolyabb pénzügyi nyomás alá kerül. A tét óriási: az Európai Unió területén jelenleg mintegy 210 milliárd eurónyi (közel 82 ezer milliárd forintnyi) befagyasztott orosz vagyon található, ennek döntő része pedig Belgiumban van. Az ügy különösen kényes, mert a pénz felhasználása egyszerre vet fel jogi, geopolitikai és pénzügyi kockázatokat, miközben az ukrán háború finanszírozási igénye egyre nő.
A Politico értesülése szerint Eelco Heinen holland pénzügyminiszter az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán próbálta felmérni, mennyi támogatást kapna az orosz vagyonok felhasználásának újraindításához. Az Európai Unió továbbra is attól fél, hogy jelenlegi pénzügyi csomagjai önmagukban nem lesznek elegendők Ukrajna hosszabb távú támogatására, ezért nyúlnának hozzá a befagyasztott orosz vagyonhoz.
Az EU tavaly decemberben ugyan elfogadott egy 90 milliárd eurós (nagyjából 35 ezer milliárd forintos) hitelcsomagot Ukrajna számára, ez azonban az előrejelzések szerint csak az ukrán költségvetési hiány kétharmadát fedezheti 2027-ig. Ráadásul ebből a keretből Brüsszel eddig egyetlen eurót sem folyósított Kijevnek. Az Európai Bizottság közben Kanadát, Japánt, Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat is próbálja rávenni további pénzügyi hozzájárulásra, de Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja alatt egyre bizonytalanabb, Washington milyen mértékben vállal további szerepet az ukrán finanszírozásban.
A vita középpontjában az áll, hogy az unió felhasználhatja-e közvetlenül a befagyasztott orosz vagyont. Az elképzelést korábban Belgium blokkolta, mivel az Euroclear nevű brüsszeli pénzügyi elszámolóháznál őrzik az orosz eszközök mintegy 185 milliárd eurós részét.
Brüsszel attól tart, hogy ha Moszkva jogi vagy gazdasági ellenlépéseket tesz, annak pénzügyi következményeit végső soron Belgium viselheti.
Bart De Wever belga miniszterelnök korábban gyakorlatilag korlátlan uniós garanciát követelt arra az esetre, ha Oroszország megtorló lépéseket indítana.
Az Európai Központi Bank sem lelkesedik az ötletért. Az EKB korábban többször figyelmeztetett arra, hogy a befagyasztott orosz vagyonok felhasználása megingathatja a bizalmat az eurózóna pénzügyi rendszerében. A félelem lényege, hogy más országok – különösen a Közel-Keleten vagy Ázsiában – attól tarthatnak: geopolitikai konfliktus esetén az EU hasonló módon befagyaszthatja az ő állami tartalékaikat is.
Van, aki támogatja a befagyasztott orosz vagyon felhasználását
A holland kezdeményezést ugyanakkor több északi és balti állam támogatja. Észtország, Lettország, Litvánia és Finnország nyíltan kiállt amellett, hogy az unió agresszívebben használja fel az orosz vagyont Ukrajna támogatására. Több diplomata szerint más országok is egyetértenek a tervvel, de politikailag egyelőre nem akarják nyilvánosan felvállalni az álláspontjukat.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ukrán költségvetési hiányra vonatkozó jelenlegi becslések abból indulnak ki: a háború még idén véget érhet. Ezt azonban egyre kevesebben tartják reális forgatókönyvnek.
Az IMF júniusban új pénzügyi előrejelzéseket készíthet Ukrajnáról, ami várhatóan ismét növeli majd a finanszírozási igényt.
Brüsszel közben egy másik fronton is komoly nyomás alatt van. Az iráni háború és az energiaárak emelkedése miatt az európai költségvetések mozgástere szűkül, miközben az EU egyszerre próbálja finanszírozni a védelmi kiadásokat, az energiaátállást és az ukrán támogatásokat. Emiatt az orosz vagyon kérdése könnyen újra az egyik legélesebb uniós konfliktussá válhat az év második felében.
Nagy-Britannia már utalt a befagyasztott orosz vagyonból
Közben a nyugati országok már nemcsak elméleti szinten beszélnek a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról, hanem konkrét pénzeket is elkezdtek átutalni Ukrajnának. Az Egyesült Királyság április végén 752 millió fontot – vagyis mintegy 355 milliárd forintot – küldött Kijevnek a zárolt orosz eszközök hozamaiból, amelyet az ukrán kormány azonnal a védelmi és biztonsági kiadásokra fordít. A brit támogatás a G7-ek úgynevezett ERA-programjának része, amely összesen 50 milliárd dolláros hitelkeretet biztosítana Ukrajnának úgy, hogy a hitelek fedezetét és törlesztését a befagyasztott orosz vagyonokból származó bevételek adnák.
Ez azért jelentős fordulat, mert
eddig a legtöbb nyugati ország elsősorban csak a hozamok felhasználását támogatta, miközben magához a 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz állami vagyonhoz hivatalosan nem nyúltak hozzá.
Moszkva ugyanakkor egyre agresszívebben próbál fellépni az ügyben: az orosz jegybank már pert indított az Európai Unió Bíróságán, és gyakorlatilag azzal vádolja Brüsszelt, hogy jogellenesen és nemzetközi jogot sértve fagyasztotta be az orosz eszközöket. Az orosz álláspont szerint az EU megsértette a központi banki szuverén immunitás elvét, valamint szabálytalan döntéshozatali mechanizmussal vezette be a korlátozásokat. Ez azért különösen fontos, mert ha a jogi vita elhúzódik vagy precedensértékű döntés születik, az hosszú évekre meghatározhatja, hogyan kezelhetők a jövőben geopolitikai konfliktusokban befagyasztott állami vagyonok világszerte.
