Merz és a Brüsszelt uraló németek paranoiája alapvetően határozza meg az oroszokkal szembeni európai álláspontot – az „ukrán kaland” után támadni fognak
Friedrich Merz kancellár nincs szűkében az önbizalomnak. Miközben a német politika hivatalosan és öntudatosan alig vesz tudomást a legnépszerűbb pártról, a szélsőjobboldaliként kezelt AfD-ről (amely meglátva a kínálkozó lehetőséget, nagy tempóban középre tart) a kancellár meglepő nyilatkozatokat tesz. A mindenkori hatalomtól nem túl messzire helyezkedő Der Spiegel című vezető német hetilap címlapján az önelégült Merz mosolyog: Ich kann da in der Tat noch besser werden. Szabad fordításban: tudok én még ennél is jobb lenni...”
A ZDF nagy német tévéadó Politbarometer című műsora 2026. május elején végzett felmérése szerint a kancellár munkáját a megkérdezettek és válaszadók 30 százaléka fogadja el kielégítőnek. A felmérés szerint
Merz a nyolcadik legnépszerűbb politikus, lefelé csúszó népszerűséggel.
A legnépszerűbb német politikus: Boris Pistorius védelmi miniszter, növekvő népszerűségi mutatóval. A tízes lista leggyengébben teljesítő politikusa jelentős, mínusz 2,4 százalékos visszaeséssel Alice Weidel (AfD-társelnök). Pártja, az AfD viszont Németország legerősebb pártjává vált 26 százalékkal. Egy százalékkal lekörözte az addigi listavezetőt, a CDU/CSU-t.
Merz fegyverkezik, az oroszok fenyegetőznek
A belpolitikai válság közepette Németország ismét fegyverkezik. Az indok: Ukrajna. Az ukránok közben feladták a várakozásaik szerint Moszkvát megtámadó német cirkálórakéták beszerzésének a tervét és a hiányzó Patriot lég- és rakétavédelmi ellenrakétákról is mintha megfeledkeztek volna. Oroszország közben fenyegetőzik. Kiszivárogtatták, hogy ha az ukránok megsértik a tűzszünetet, akkor a legpotensebb nyugati rendszerek által sem védhető Oresnyik hipersebességű közepes hatótávolságú, különleges rakétákkal, robbanófejekkel (36 darab per rakéta a szabványos kiszerelésben) lerombolják Kijev kormánynegyedét.
- Meg nem erősített kormányforrások szerint Oroszország – amely elkezdte az Oresnyikok hadrendbe állítását – 50-80 darab ilyen rakétával rendelkezhet.
- Ezek különféle robbanófejekkel (kinetikus – nem robbanófej ütközéssel pusztít –, hagyományos repeszromboló, termonukleáris) felszerelhetők.
- Az eddigi bevetett Oresnyikeken csak kinetikus eszközök, vélhetően különleges keményfém ötvözetből készült nyilak voltak.
A hordozórakétát a Rubezs Rsz–26-os közepes hatótávolságú ballisztikus rakétából (IRBM) fejleszthették ki. A Kapusztyin Jar rakétatámaszponton – Volgográdtól keletre mintegy 100 kilométerre az asztrahányi nagymegyében – állítólag előkészületek folynak ilyen rakéták indítására. A korábbi Oresnyik-támadásokat Ukrajna ellen erről a támaszpontról indították.
A német lobbi és az EU
A német vezetésben sokan gondolják azt, hogy Oroszország az ukrajnai „kaland” lezárását követően megtámadja Nyugat-Európát, az USA-nélküli NATO-t. Ezúttal az EU-t vezető német csapat, azaz
- Ursula von der Leyen, valamint az ugyancsak jobboldali (?)
- Manfred Weber,
- az EU apparátusában nagy létszámban képviselt német apparatcsikok, szakértők többsége hathatós támogatást ad a Merz-vezetésnek, a folyamatot aktívan segítő Zelenszkij ukrán elnöknek és támogatóinak. Nyugat-Európa fokozódó tempóban válik le az Egyesült Államokról, Donald Trumpra kenve ezért a felelősség nagy részét.
Németországnak, a Merz-irányvonalnak vannak nyugati támogatói is, például Dánia kormánya, amely még az ország védelmi képességeinek drasztikus romlását is bevállalta a „csak európait vásárolj” hadiipari kampányban. Ennek jegyében
a harmadannyit sem tudó francia-olasz SAMP/T lég- és rakétavédelmi rendszert vásárolták meg Koppenhágában az amerikai-izraeli Patriotok helyett
– írja a Carnegie Alapítvány Strategic Europe című kiadványa.
Paranoid németek?
Berlinben – írja Timothy Garton Ash amerikai elemző – a legfőbb szempont, amely alapján a németek letértek a múlt század kilencvenes évei által jellemzett útról (vagyis a Moszkvával való párbeszéd, a normalizálódó kapcsolatok útjáról), az oroszokkal szembeni bizalmatlanság volt.
Oroszország ezt határozottan cáfolja, bár az utóbbi időben az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője, Dmitrij Medvegyev orosz exelnök, miniszterelnök, újabban a Kreml „megmondóembere” árnyaltabban fogalmazott. Az Instagram egyik műsorában arról beszélt, hogy
Putyin elnök hosszú ideig kizárta a Nyugat-Európa elleni katonai fellépés lehetőségét.
Az utóbbi időben azonban Oroszország elnöke változtatott retorikáján, amelyet persze tett is követett, és Oresnyik rakétabázis épült Fehéroroszországban, nem messze Minszktől, a fővárostól.
