Hiába Ausztrália a világ egyik legnagyobb LNG-termelője, még a söripar is több adót fizet, mint a gázcégek
A jövő héten nyújtják be a melbourne-i parlament elé költségvetés tervezetét, de egy dolog nagy valószínűséggel nem fog szerepelni benne: 25 százalékos exportadó kivetése a gáztermelőkre, azt ugyanis megtorpedózta Anthony Albanese, Ausztrália miniszterelnöke. Így az az érdekes helyzet állt elő, hogy több adóbevétele származik a földgázból az importőr Japánnak, mint a világ egyik legfontosabb exportőrének.
A kérdésről éles vita zajlik az országban, amelyet még februárban indított el David Pocock független szenátor.
Hogyan élhetünk egy országban, a világ egyik legnagyobb gázexportőrében, és mégis több adó folyik be a sörből?
– tette fel a kérdést egy szenátusi meghallgatáson.
Az ausztrálok többsége egyetért vele, mert a kirohanását bemutató videót majdnem tízmillióan nézték meg az Instagramon, és ismét beizzította a vitát a gáztermelők nagyobb teherviseléséről.
A kérdés különösen fontos most, amikor a Hormuzi-szoros lezárása az olaj mellett a cseppfolyósított földgáz (LNG) ötödét is eltüntette a világpiacról, a katari termelés leállítása pedig elképesztően jó üzlet a többiek számára.
Ausztrália növeli a tartalékokat, korlátozza az exportot
Ausztrália a világ harmadik legnagyobb LNG-termelője
- az Egyesült Államok
- és Katar mögött,
- Oroszország előtt.
A Kpler összesítése szerint tavaly 77,7 millió köbmétert exportált, és egyre nagyobb a kereslet a terméke iránt.
A hiánnyal emelkednek az árak – Ausztráliában is, Chris Bowen energiaügyi miniszter ezért bejelentette, hogy a jövőben az exportőr vállalatoknak a gázkitermelésük 20 százalékát a hazai piac ellátására kell fenntartaniuk.
A Drive tudósítása szerint ugyancsak a költségvetéshez kötve jelentette be a szövetségi kormány, hogy jelentősen megemelik az ország üzemanyag-tartalékait: dízelből és kerozinból 50, benzinből 40 napra elegendő mennyiséget halmoznak fel a jelenlegi 27-32 napos helyett.
Az intézkedés része annak a 10,7 milliárd dolláros kiadási csomagnak, amelynek célja Ausztrália üzemanyag- és műtrágyaellátásának biztosítása
az új büdzsében. Ebből 3,2 milliárd dollárt fordítanak egy nagyjából egymilliárd literes, állami tulajdonú dízel- és repülőgép-üzemanyag-tartalék létrehozására. (Egy ausztrál dollár 219,7 forint.)
A miniszterelnök szerint fizetnek eleget a cégek
Ami a gáztermelőkre kivetendő adót illeti, azzal nem csupán a választók egy része ért egyet, az ABC tudósítása szerint egy több pártból álló szenátusi bizottság is azt javasolja a kormányzó Munkáspártnak, hogy vegye fontolóra a kérdést az iráni háború befejezése után. Konkrét ajánlásokat azonban nem fogalmaztak meg.
Albanese azonban hajthatatlannak tűnik, a hírportálnak adott interjúban emlékeztetett, hogy az ágazat fizeti a kőolaj- és gázkitermelési jövedelemadót, a társasági adót és egyéb díjakat.
„Évente körülbelül 22 milliárd dollárt fizetnek, nem is beszélve a több tízmilliárd dolláros beruházásokról, amelyek a gázkitermeléshez szükséges” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy beruházások nélkül nem is lenne miről vitázni, mert nem lenne kitermelés.
A PRRT azonban igen alacsony: a Shell egy évtized után tavaly fizette először az ország legnagyobb gázprojektje, a gorgoni után – 109 millió dollárt 2,5 milliárd dolláros bevételre.
Ebből az adóformából a 2025–2026-os pénzügyi évben összesen 1,5 milliárd dollár bevétel származik
– ehhez képest a söradó 2,7 milliárd dollárt hoz az államkasszának.
A norvéghoz hasonló vagyonalapjuk lehetne
Ausztráliában nem először merül fel a vállalatok adóterheinek emelése – és ismét csak eredménytelenül. A BBC emlékeztetett, hogy 16 éve a bányaipari cégek akadályoztak meg egy hasonló próbálkozást, ami sokba került az országnak.
Ken Henry akkori pénzügyminiszter tette a javaslatot, és úgy véli, az adóból több tízmilliárd dollár folyt volna be a költségvetésbe, amelyből létrehozhattak volna egy alapot a jövendő generációk számára – hasonlót a világ legnagyobb befektetési alapjához, a több mint kétezermilliárd (amerikai) dolláros vagyont kezelő norvéghoz.
Norvégiához hasonlóan Ausztrália is gazdag ásványkincsekben, de utóbbi szuverén alapja mindössze 267 milliárd ausztrál dolláros vagyonnal rendelkezett 2025 végén, ami a norvégnak nem egészen a tizede, miközben a szigetország lakossága ötszöröse az észak-európai államénak.
A gázexportra kivetendő 25 százalékos adóból például becslések szerint évi 17 milliárd dollár bevétel származna – nem meglepő, hogy egy friss közvélemény-kutatás eredménye szerint
a szavazók 57 százaléka támogatja és csak 12 százaléka ellenzi az ötletet.
