Most ért be az Orbán-kormány csodafegyvere: rendesen megdobták a nettó átlagkeresetet a családi adókedvezmények
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbbéves rekordot döntött a reálbérek növekedése . 2026 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 764 100, a nettó átlagkereset 535 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,7, a nettó átlagkereset 11,0, a reálkereset pedig 9,0%-kal múlta felül az egy évvel korábbit.
A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 615 600, a nettó kereset mediánértéke 436 200 forintot ért el, 9,5, illetve 11,5%-kal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.
A bérek alakulásáról részletesen
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 764 100 forint volt, amely 8,7%-kal nagyobb az egy évvel korábbinál. A nettó átlagkereset 535 900 forintot ért el, így 11,0%-kal magasabb volt, mint 2025 májusában. A nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a 2025. július 1-jétől és a 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, illetve a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák, valamint a 2026. január 1-jétől bevezetett két gyermeket nevelő 40 év alatti anyák szja-mentessége és a 30 év alatti anyák adókedvezményének bővülése.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 718 200 forint volt, ami 9,1%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 716 100, a költségvetésben 715 100, a nonprofit szektorban 745 700 forintot tett ki, 9,2 és 8,9, illetve 7,9%-kal nőtt egy év alatt.
A reálkereset 9,0%-kal nagyobb lett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 1,8%-os növekedése mellett.
Mindeközben a bruttó mediánkereset 615 600 forintot ért el, ami 9,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, míg a nettó kereset mediánértéke 436 200 forintot tett ki, így 11,5%-kal felülmúlta az előző év azonos időszaki értéket.
Jelentős növekedés, de nem egyedi
A 9,0%-os reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy a fizetések vásárlóértéke az inflációt jóval meghaladó mértékben nőtt, ami ritka és jelentős jóléti ugrást mutat egyetlen év alatt. A növekedés hátterében három fő gazdasági és politikai tényező áll:
- Extrán bővülő adókedvezmények
- A nettó bér (11,0%) azért tudott gyorsabban nőni a bruttónál (8,7%), mert az állam célzottan csökkentette a munkavállalók adóterheit.
- A családi adókedvezmények megduplázása és az anyáknak nyújtott új mentességek miatt a bruttó fizetésből sokkal nagyobb arányú tiszta készpénz maradt a családok zsebében.
Pozitív a kép - így látja az elemző
„A KSH friss átlagkereset-statisztikája továbbra is pozitív képet fest a bérfolyamatokról. 2026 májusában 8,7 százalékos bruttó átlagbérnövekedést mutatnak az adatok éves alapon. Mindez minimális lassulást jelent az előző hónap adatához képest, de a piaci konszenzusnak megfelelő. A nettó keresetek továbbra is dinamikusabban növekednek, mint a bruttó keresetek, hiszen az idei év elejétől a családi kedvezmény és az anyákat érintő kedvezmények is változtak" – reagált a KSH adataira az ING vezető elemzője.
Virovácz Péter rámutatott: A mediánkereset továbbra is a minimálbér-emeléshez közeli, annál valamivel gyorsabb ütemben nőtt. Ez a bértorlódás fennmaradására utalhat, elsősorban a második és harmadik jövedelmi ötödben, amit a vállalatok igyekeztek kezelni.
A vásárlóerő továbbra is látványosan nő. Az alacsony infláció és a dinamikus bérkiáramlás mellett a nettó reálkereset éves alapon 9 százalékkal emelkedett. Ez érdemben bővíti a háztartások elkölthető jövedelmét, ami a második negyedév eddig ismert fogyasztási adataiban is megjelent.
„Az egyes szektorokat figyelve érdekes ingadozásokat láthatunk. A kisebb súlyú bányászat, kőfejtés, valamint vízellátás területén átlag feletti bérnövekedés figyelhető meg. Ez utóbbi az év eleji állami bérrendezésekkel hozható összefüggésbe. Ezzel szemben a feldolgozóipar esetében továbbra is valamivel átlag alatti keresetnövekedés figyelhető meg" – így a szakértő.
„A szállítás és raktározás területén közel 14 százalékos béremelkedés volt megfigyelhető, ami a javuló munkaerő-keresletet és a korábbi gyenge időszak utáni újraépülést is tükrözheti. A feldolgozóipar javuló kilátásai tehát ezt a területet is húzzák magukkal. A szolgáltatószektor többi területén a már megszokott mintázat látható: zömében nemzetgazdasági átlag körüli keresetnövekedés, amelyből felfelé az oktatás és a közigazgatás, lefelé pedig az egészségügy lóg ki" – áll a vezető elemző értékelésében.
Szerinte a következő hónapok különösen fontosak lehetnek a közigazgatási kereseti folyamatok szempontjából. „Itt ugyanis számos területen jelentősen visszavágták az illetményeket. Érdekes lesz megfigyelni, hogy ez milyen mértékben befolyásolja majd az éves bázison mért bérstatisztikát az állami szféra egészében. Egyébként ezen a területen az év eleji bérrendezések miatt még májusban is 9,4 százalékos volt a béremelkedés."
Ami a 2026-os évet illeti, a januári 11, illetve 7 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelések láthatóan érdemben meghatározzák az éves bérdinamikát. Ezt erősíti, hogy a magyar munkaerőpiac továbbra is feszes. A vállalatok egy része továbbra is munkaerőt tartalékol, ami a javuló gazdasági kilátások fényében érthető stratégia lehet. Eközben a demográfiai folyamat a munkaerőpiac kínálati oldalát már rövid távon is strukturális nyomás alatt tartja, ami magasabb bérekhez vezet. A friss májusi adat nem változtatott az összképünkön, így a 2026. év egészében 9–10 százalék körüli éves átlagbér-növekedést várunk.
„A választások után látványosan javult a fogyasztói bizalom, ami bizakodásra adhat okot a vállalatok számára a jövőbeni kereslet alakulását illetően. Az üzleti bizalmi indexekben ugyanakkor ez egyelőre még nem tükröződik teljes mértékben. Ebben szerepet játszhat a munkaerőimport-szabályok változása, valamint a költségvetési hiány mérséklését célzó, egyelőre még nem ismert intézkedések körüli bizonytalanság. Másfelől a geopolitikai tényezők kiszámíthatatlansága is óvatosságra intheti a vállalatokat" – fejtette ki kommentárjában.
