Ötvenmilliárdra nőhet a kórházak adóssága
Nullszaldóval kezdték az évet a kórházak, az esztendő végére mégis elérheti a kifizetetlen számlák összege az 50 milliárd forintot a fekvőbeteg-ellátóknál
– mondta a Világgazdaságnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.
Tavaly 67,7 milliárd forintos kintlevőséggel zárták az évet a kórházak és a háttérintézmények, az idén július végén az egészségügyi intézmények lejárt adóssága 37 milliárd forint volt.
Míg 2019-ben havonta átlagosan 4,2 milliárddal nőtt a kifizetetlen számlák összege, addig 2020-ban már 5,2 milliárd a havi növekmény. Rásky László szerint a koronavírus-járvány miatt az év első felében, illetve a nyáron hiába működtek fél, illetve negyedgőzzel az intézmények, a rossz finanszírozási struktúra és a veszélyhelyzet alatti finanszírozási változások miatt tovább emelkedett az adósság. Az OSZ főtitkára úgy véli, először a standard bázisfinanszírozás okozott jelentős bevétel-visszaesést, majd pedig az átlagfinanszírozás okozta a kifizetetlen számlák halmozódását.
Az intézményekben a kiadások egyre nagyobb hányadát teszik ki a bérek, illetve bér jellegű költségek, de a rezsit is fizetniük kell. Ráadásul a járványügyi helyzet miatt növekedett bizonyos eszközök költsége, miközben a csökkenő ellátási esetszám miatt jó néhány eszköz beszerzése drasztikusan visszaesett – sorolta Rásky László. Ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank tavaly publikált versenyképességi programja is megfogalmazta, az egészségügyi rendszer állami finanszírozása jelenleg nem az ellátások valós költségein alapul, ami hozzájárul az intézmények folyamatos eladósodásához. Ezért lenne fontos a finanszírozást hozzáigazítani a gyógyítás tényleges költségeihez – emelte ki a főtitkár.
Az OSZ kórházi beszállítóit a következő időszakban két nagy bizonytalansági tényező foglalkoztatja:
egyrészt, hogy milyen mértékben zárnak majd be az egészségügyi intézmények, másrészt, hogy az emberek mennyire halogatják a házi-, illetve szakorvosok felkeresését a problémáikkal.
A szakember szerint nyilvánvaló, hogy az elektív (előre tervezhető) műtétek számának csökkenése közvetlen hatással van az eszközrendelésekre. A járvány azonban teljesen leköti az egészségügyi döntéshozók kapacitásait, ezért félő, hogy az idén sem nem lesz idő az adóssághelyzet kezelésére. A megrendelésekkel kapcsolatban Rásky László elmondta:
a kormány mára elég pontos képet alkothatott arról, hogy mely védőeszközöket tudja hazai forrásból beszerezni.
Bár látni e téren előremutató lépéseket, továbbra is igaz, hogy a minőségi és megfelelő számú eszköz biztosításához szükségesek az ellenőrzött és jó minőségű importszállítások. A magyarországi gyártók továbbra is azt szeretnék, ha növelni tudnák a hazai ellátásban a részarányukat, amely pillanatnyilag 18 százalék. Az OSZ főtitkára szerint nem kivételezést kérnek, hanem egyenlő esélyeket és lehetőségeket. Fontos kérdés például, hogy mi lesz a központosított beszerzések arányának növelésére vonatkozó kormányzati szándék: ha a verseny erősítésére és a minél szélesebb beszállítói körre irányul, abból a hazai ipar is profitálhat. Ha viszont a szándék és az intézkedések a monopolizáció irányába mutatnak, az Rásky László szerint nemcsak a cégeknek, de a betegeknek is hátrányos lesz.
Ötből három ágy foglalt
Mint ismert, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere arra utasította a kórházakat, hogy a Covid–19-cel fertőzött betegek ellátására a korábbi 10 helyett az ágyak 20 százalékát tartsák készenlétben, ezzel egyidejűleg a betegek hazaküldését is megtiltotta. Az ágyak kiürítése nem okoz gondot a kórházaknak, ugyanis a férőhelyeik 60-65 százaléka foglalt. | vg
