Németország húzza vissza az eurózónát

Megerősítette tegnap második becslésében az Euro­stat, hogy negyedéves ala­pon 0,2 százalékkal, éves bázison pedig 1,7 százalékkal bővült az euróövezet gazdasága az idei harmadik negyedévben. Ez 2014 dereka óta a leglassabb növekedési ütem. Az Európai Unió gazdasági növekedése 0,3 százalékos volt az előző negyedévhez és 1,9 százalék az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami kétéves mélypont. Az euró csak minimálisan gyengült a dollárhoz képest a statisztika láttán, majd korrigálni kezdett. Az enyhe piaci reakció oka egyrészt vélhetően az, hogy az Eurostat első becsléséhez képest nem volt érdemi változás, másrészt pedig az, hogy a befektetőket az olasz költségvetés és a Brexit-tárgyalások fejleményei foglalkoztatják.

A statisztikai hivatal országonkénti bontása felemás eredményeket mutat. Németország eredménye csalódást keltett, de a kelet-közép-európai országok megtartották a növekedési lendületet. A német gazdaság 0,2 százalékkal zsugorodott az előző negyedévhez képest, és csak 1,1 százalékkal nőtt 2017 harmadik negyedévével összehasonlítva. A német gazdaság negyedéves visszaesése önmagában magyarázza azt, hogy miért lassult az euróövezet negyedéves növekedése – mondta lapunknak Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője. Az elemző szerint a gyenge német adat jórészt az autó­ipar új emissziós szabványainak a következménye, de hozzájárult a külső környezet, különösen Kína gyengélkedése. A megtorpanás széles bázisú: alacsonyan állnak a bizalmi indexek, éves alapon 1 százalék alá lassult a korábbi 2 százalék körüli értékről a kiskereskedelmi forgalom, és megállt az építőipar bővülése is. „Németország túl van a növekedési ciklus zenitjén, de a helyzet nem rossz, csak a tavalyi remek évet nem sikerült felülmúlnia.”

A kelet-közép-európai régió továbbra is lendületesen növekszik. Egyedül a cseh GDP-növekedés maradt kismértékben a várakozások alatt: a 2,5 százalékos éves alapú bővüléssel szemben csak 2,3 lett az adat. A lengyel gazdaság a várt 4,7 százalék helyett 5,1 százalékkal növekedett, Szlovákia GDP-je a 3,9 százalékos konszenzussal szemben 4,6 százalékos növekedést ért el. „Meglepők a régiós adatok, a német autóipar miatt ennél lassabb növekedés volt várható” – mondta Tardos. Az elemző szerint a következő években a jelenlegi növekedési csúcsról lassul a régió bővülése, de a lassulás mértéke a külső környezet alakulásától függ.

Nagy kérdés, hogy az Európai Központi Bank, látva a vártnál gyengébb euróövezeti adatsorokat, változtat-e a korábban becsült monetáris irányvonalon. Tardos Gergely szerint a jegybanknak a gazdasági lassulás mostani szintjén nem kell foglalkoznia a kamatpálya módosításával: „A növekedési környezet nem indokolja az ultralaza monetáris politikát. Az 1,7 százalékos növekedés mellett nyugodtan szigoríthat az EKB, ha esetleg 1 százalék alá esne a bővülés, akkor el kellene gondolkodnia az irányvonal fenntartásán.”

Természeti katasztrófák lassították Japánt

Az elemzői várakozásokkal összhangban 0,3 százalékkal csökkent negyedéves összevetésben a japán GDP, éves alapon 1,2 százalékos a zsugorodás. A gyenge eredmény a szigetországot sújtó természeti katasztrófák következménye, ezek a vártnál jobban visszavetették a lakossági fogyasztást, az exportot és a vállalati beruházásokat. | VG