Növekedtek a gazdasági kockázatok

A z eurózóna gazdaságára nehezedő nyomás fokozódott, a kockázatok negatív irányba mozdultak el – ismerte el Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a jegybank kamatdöntése utáni sajtótájékoztatón, mi­után nem történt változás a monetáris politikában. A negatív folyamatok hátterében a Brexit körüli bizonytalanság, a kereskedelmi háború, és a kínai gazdaság lassulása áll. Draghi ugyanakkor úgy véli, hogy ezek a tényezők csak ideiglenesek, a kereskedelmi nézeteltérések előbb-utóbb megoldódnak, a Brexit amúgy sem lenne nagy hatással az eurózóna gazdaságára, és a kínai kormány által hozott gazdaságtámogató intézkedések is meghozzák majd a kívánt eredményeket. A nem várt optimizmus jól láthatóan az újságírókat is meglepte, többen is azt firtatták, hogy miért ennyire magabiztos az EKB az egyre kedvezőtlenebb makrogazdasági mutatók és a nyomott inflációs ráta ellenére. Az is felmerül kérdésként, hogy recesszió esetén tudna-e bármit is lépni a jegybank, hiszen a kamat nulla százalékon áll, és a mennyiségi lazítást is lezárták december végén. Draghi hangsúlyozta, hogy az EKB-nak továbbra is minden eszköze megvan ahhoz, hogy szükség esetén beavatkozzon a folyamatokba, ám egyelőre több időre van szükség, hogy meggyőződjenek arról: átmeneti vagy tartós lassulásról van-e szó? A középtávú növekedési kilátások ugyanakkor kedvezőtlenebbek, mint korábban gondolták – fogalmazott a jegybank elnöke. A kijelentésre a dollár ideiglenesen ötheti csúcsra, 1,1308-ig erősödött az euróval szemben, ez 0,45 százalékos veszteség a közös európai fizetőeszköznél.

Draghi továbbra is kitart azon álláspontja mellett, amely szerint az infláció – bár a következő időszakban még mérséklődhet az alacsony energiaárak miatt – középtávon erőre kap, ahogy az egyre szűkülő munkaerő miatt fokozódik majd a bérnyomás. Draghi megismételte azt is, hogy a kormányzótanács továbbra is arra számít: a bank irányadó kamatai legalább 2019 nyaráig szinten maradnak, illetve addig, ameddig segítik, hogy az infláció középtávon továbbra is tartósan 2 százalék alatti, de ahhoz közeli legyen. Az eszközvásárlási program keretében pedig továbbra is megújítják a lejáró papírokat, előreláthatóan még azt követően is, hogy megtörténik majd az első kamatemelés. A piacon nem számítanak kamatemelésre 2020 közepe előtt, a Reuters konszenzusából pedig az derül ki, hogy az elemzők csak a jövő év negyedik negyedévében számítanak az első szigorításra.

Noha a piac nagyon várta, az EKB-ban nem tárgyaltak a bankoknak nyújtott célzott refinanszírozási program (TLTRO) meghosszabbításáról. Draghi megvédte a németek által sokat támadott programot, mint fogalmazott: a német vádakkal ellentétben a TLTRO nem ajándék az olasz bankrendszer számára, hanem egy hatékony, a bankrendszert, illetve a hitelezést ösztönző eszköz, amelyre korábban nagy szükség lett volna. Az elemzők szerint az EKB gyakorlatilag csak időt akart nyerni, amíg márciusban megjelennek majd a legfrissebb inflációs és gazdasági előrejelzések. Eddig az időpontig aligha számíthatunk érdemi változásra a monetáris politikában, vagy akár a jegybanki kommunikációban.