Veszélyes lehet a kínai liberalizációra a jüangyengülés

A kínai fizetőeszköz bő 2,5 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben a hónap eleje óta, múlt héten 6,92-os keresztárfolyammal éves mélypontjára ért, ezzel a legrosszabbul teljesítő ázsiai deviza májusban. A CFETS RMB Index, amely Kína 24 legnagyobb kereskedelmi partnerének devizájához méri a jüan mozgását, egész májusban gyengült, és a legrosszabb háromheti teljesítményt nyújtotta az index 2015-ös indulása óta. A jegybank és Hszi Csin-ping államfő továbbra is tagadja, hogy szándékosan gyengítenék a devizát, az elemzők szerint pedig a rossz piaci hangulat és a beérkező gyenge makroadatok okozzák a jegyzés ereszkedését.

A jüan nagyobb gyengülési hullámai nagyjából egybeesnek a kereskedelmi háború fontosabb negatív fejleményeivel. Pan Kung-seng, a kínai állami devizapiaci hatóság igazgatója ráadásul egy múlt heti interjúban úgy nyilatkozott: rendelkezésükre áll minden eszköz, hogy támaszt adjanak a devizának, elég a világ legnagyobb, közel 3,1 ezermilliárd dolláros devizatartalékára gondolni. Ha a jüan mégis gyengül, az azt jelenti, hogy a jegybank és a kormány is elégedett a kurzus csökkenésével.

Kérdés azonban, hogy meddig hagyja gyengülni a jüant a jegybank. A gyenge devizaárfolyam az exportorientált ország legfőbb fegyvere a kereskedelmi feszültségek okozta károk ellensúlyozására. Elemzők szerint azonban a dollárral szembeni 7-es keresztárfolyam átlépése olyan lélektani határ lenne, amely jelentős tőkekivonást katalizálhat a kínai piacokon. Emellett a devizagyengülés miatt csökkenhet a lakossági fogyasztás és a vállalati beruházási aktivitás, amire a kereskedelmi háború és gazdasági lassulás közepette égető szüksége lenne az államnak. Egyes szakértők azt is megjegyezték, hogy a kínai devizagyengülésre válaszul az ország kereskedelmi partnerei is gyengíteni kezdhetik a saját fizetőeszközüket. A gyengülés ráadásul távol tarthatja az épp megnyíló kötvénypiactól a külföldi befektetőket, akiket Kína a tőkebeáramlás fokozása miatt szívesen bevonzana. A világ harmadik legnagyobb, csaknem 13 ezermilliárd dolláros kötvénypiacát egy húsz hónapos periódus alatt illesztik bele a Bloomberg Barclays Global Aggregate Indexébe, amely után a jüan lenne az index negyedik legnagyobb devizája, és nagymértékű keresletet kellene támasztania a kínai eszközökre.

Az elemzések szerint a kínai piac rendkívül vonzó lehet a magas hozamokra vadászó befektetőknek. A jüankötvények éves hozama az elmúlt mintegy tíz évben végig a fejlett piaci kötvények átlagos hozama felett volt. A BlackRock szakértői szerint a kínai gazdasági lassulás elleni monetáris és fiskális intézkedések tovább emelhetik a hozamokat, középtávon pedig a jüan árfolyama is stabilabbá válhat. Az elemzés szerint a tízéves államkötvény hozama csak enyhén nő középtávon, de a vállalati kötvények reálhozamának emelkedése ezt bőven meghaladhatja. A BlackRock szakértői szerint ahogy a külföldiek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a kötvénypiacon, az azonos lejáratú amerikai és kínai állampapírok hozama közti korreláció egyre nagyobb lesz, ami még több befektetőt vonzhat be a piacra.

A jüan árfolyama mellett azonban vannak kockázatok is a kötvénypiacon. Első és legfontosabb, hogy a kínai kötvénypiac minősége elmarad az átlagos fejlődő piaciétól, különösen a bóvlikötvények magas aránya miatt. A fedezeti költségek nagyok, ezért az elemzők rendkívül óvatos megközelítést ajánlanak a devizakitettség fedezésére, ugyanakkor e költségek a piac liberalizációjával csökkenhetnek. A piacon a rövid távú likviditásra kell még figyelni, mivel a kínai befektetők többsége tartásra választ eszközt.