Ez a valódi rémálom: Irán bemondta, hogy jöhet a 200 dolláros olajár – több kellhet a 400 millió hordós tartaléknál
Az energiaellátás biztonságát és a világgazdaság stabilitását fenyegető újabb fordulat körvonalazódik a Közel-Keleten: Irán szerint a világ készüljön fel arra, hogy az olajár hordónként 200 dollárig is emelkedhet. A figyelmeztetés egy olyan időszakban hangzott el, amikor a térségben zajló katonai konfliktusok már most is komoly zavarokat okoznak a globális energiaszállításban, és egyre több szakértő beszél a hetvenes évek olajválságaihoz hasonló sokk kockázatáról.
Az iráni katonai vezetés szóvivője, Ebrahim Zolfaghari szerint a magas olajár a térség biztonsági helyzetének romlásából fakad. „Készüljenek fel a 200 dolláros olajra, mert az olaj ára a regionális biztonságtól függ, melyet önök destabilizáltak” – üzente az Egyesült Államoknak. Az iráni erők nem kímélik a hajókat: szerdán kereskedelmi hajókra nyitottak tüzet a blokád alá vett Perzsa-öböl térségében – számolt be róla a Reuters.
A világ olajellátásának mintegy ötöde a Hormuzi-szoroson halad át, mely jelenleg gyakorlatilag megbénult. A szűk tengeri folyosó az iráni partok mentén húzódik, és a hajóforgalom akadályozása a hetvenes évek olajsokkjai óta a legnagyobb energiapiaci fennakadást okozhatja.
A Nemzetközi Energiaügynökség ezért történelmi léptékű beavatkozást javasolt. A szervezet azt ajánlotta, hogy
a kormányok 400 millió hordó olajat szabadítsanak fel a stratégiai tartalékokból a piac stabilizálása érdekében.
Ez lenne minden idők legnagyobb ilyen jellegű lépése, melyet Washington gyorsan támogatásáról is biztosított. Ugyanakkor az ügynökség szerint még ekkora készlet felszabadítása is csak a Hormuzi-szoroson átmenő szállítás töredékét tudná pótolni.
Fenyegetnek az olajárral, de a piac még nyugodt
A feszültség ellenére az olajpiac egyelőre viszonylag nyugodtan reagált. Az árak a hét elején rövid időre majdnem elérték a hordónkénti 120 dollárt, majd visszaestek mintegy 90 dollár körüli szintre. A befektetők egyelőre arra számítanak, hogy az Egyesült Államok gyorsan lezárja a konfliktust, mely közel két hete kezdődött az amerikai-izraeli katonai műveletekkel.
Donald Trump amerikai elnök egy telefonos interjúban azt mondta, Iránban „gyakorlatilag már nincs mit támadni”. Hozzátette: „Amikor akarom, véget ér a háború.” A terepen azonban eddig nem látszik a feszültség enyhülése, és továbbra sem biztos, hogy a hajók biztonságosan áthaladhatnak a Hormuzi-szoroson.
Irán közben egyértelművé tette, hogy elhúzódó gazdasági sokkra készül.
Az iráni Forradalmi Gárda közlése szerint két kereskedelmi hajóra is tüzet nyitottak, mert azok megszegték az általuk kiadott utasításokat.
Az egyik, thai zászló alatt közlekedő teherhajó kigyulladt, a legénységet evakuálni kellett, három embert eltűntként tartanak nyilván. A Reuters nem tudta függetlenül megerősíteni egy másik, libériai zászló alatt hajózó hajó elleni támadást, ugyanakkor további két kereskedelmi hajó – egy japán konténerszállító és egy Marshall-szigeteki ömlesztettáru-szállító – is sérüléseket szenvedett. A konfliktus kezdete óta ezzel már 14 kereskedelmi hajót ért támadás.
Az iráni katonai vezetés azt is jelezte, hogy a gazdasági nyomásgyakorlás más területeken is folytatódhat. Zolfaghari szerint Irán bankokat is célba vehet, ha azok az Egyesült Államokkal vagy Izraellel működnek együtt, és arra figyelmeztette a közel-keleti lakosságot, hogy banképületek közelében legalább ezerméteres távolságot tartsanak.
A harcok továbbra is hevesek
Az iráni hadsereg korábban rakétákat indított több célpont ellen, köztük egy észak-iraki amerikai bázis, a közel-keleti amerikai haditengerészeti parancsnokság bahreini központja, valamint izraeli célpontok ellen. Bahreinben robbanások hallatszottak, Dubajban pedig két drón lezuhanása miatt négyen sérültek meg repülőtér közelében.
Izrael részéről egyre határozottabb nyilatkozatok hangzanak el a hadműveletek folytatásáról. Israel Katz védelmi miniszter kijelentette:
az akció időkorlát nélkül folytatódik addig, amíg minden célt el nem érnek, és meg nem nyerik a hadjáratot.
Mindeközben az iráni társadalomban is érezhető a háború hatása. Teherán lakói arról számolnak be, hogy a városban szinte mindennapossá váltak a légicsapások, melyek miatt emberek százezrei menekültek vidékre. A levegőt olajtüzekből származó fekete eső szennyezi. „Tegnap este is voltak bombázások, de már nem ijedtem meg annyira, mint korábban. Az élet megy tovább” – mondta telefonon egy 52 éves teheráni lakos.
A konfliktus emberi áldozatai is folyamatosan nőnek. Irán ENSZ-nagykövete szerint az amerikai és izraeli légicsapások február 28. óta több mint 1300 iráni civil halálát okozták. Az izraeli támadások Libanonban is több áldozatot követeltek, miközben az iráni rakétacsapások Izraelben legalább 11 ember halálát okozták. Az Egyesült Államok közlése szerint hét amerikai katona vesztette életét, mintegy 140 pedig megsebesült.
Meghúzta a vészcsengőt az IEA: a stratégiai olajtartalékból rekordmennyiség kell
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a fennállása óta még soha nem javasolta akkora stratégiai olajtartalék piacra dobását, mint most. A szervezet célja, hogy leszorítsa a nyersolajárakat, amelyek az Irán elleni amerikai-izraeli háború miatt megugrottak. A javaslatot kedden terjesztették az IEA 32 tagországának energiaügyi tisztviselői elé egy rendkívüli ülésen, amit szerdán egyhangúan elfogadtak Az 2022-ben történt, amikor 182 millió hordót tettek a piacra, miután Oroszország megindította Ukrajna elleni teljes körű invázióját.
