Az egykor kincses Baranya néven emlegetett megye gazdasága a KSH mutatói szerint nem hasít. Hogyan alakult ki ez a helyzet és ez a hangulat?
Baranya gazdasági helyzete az elmúlt harminc év következménye. A rendszerváltás előtt a gazdaságot tekintve még az első öt megye között szerepelt. Az átgondolatlan privatizáció és a súlyos, országos gazdaságpolitikai hibák Baranyában az országos átlagnál nagyobb rombolást végeztek. Mindez a szomszédunkban zajló délszláv háborúval egy időben történt. Így elvesztettük természetes piacainkat, a háborús határ mellett elmaradtak az infrastrukturális beruházások, és kimaradtunk az újraiparosítás első hullámából. A felelősség sokrétű. Az elmúlt évtizedek helyi közélete épp annyira hibáztatható, mint a mindenkori központi kormányzatok, amelyek a Dél-Dunántúlt egyszerűen elfelejtették.
A demográfiai helyzet és a gazdaság fejlettsége összefügg. A rendszerváltás után megszűntek a munkahelyek, majd bezárták a vasútvonalakat, leépítették a közösségi közlekedést az ország legtöbb apró faluval rendelkező megyéjében. Tízezrek maradtak munka és mobilitási lehetőség nélkül. Ezért Baranyából – Pécset is beleértve – tömegek vándoroltak el, hatvanezer lakost veszített a megye, ennyi például Kaposvár teljes lélekszáma. Ma már nagy munkaerőhiány van a városokban, de az aprófalvas térségek munkaerejének bevonása a vállalkozásokra marad. Mindezek tükrében nem csodálkozhatunk, hogy a jövedelmi színvonal az országos átlag feletti szintről messze az átlag alattira csökkent. Ha pedig a népesség csökken és öregedik, akkor zsugorodik a és a helyi piac is. Drágulnak a közszolgáltatások, nőnek az adók, és előbb-utóbb az is elindul, aki sohasem akart. A kár így többszörös. Most a kormányzat van döntéskényszerben.
Üdítő adat a statisztikákban, hogy a beruházások 2019 első kilenc hónapjában Baranyában 31 százalékkal nőttek, ami több mint kétszerese az országos átlagnak. Valami megmozdult?
Igen, az elmúlt két évben Pécs, a megyeháza, az egyetem és a kamara egyre szorosabban működött együtt. Kaptunk kormányzati segítséget a beruházásokhoz, és voltak gazdasági sikerek is: új beruházások érkeztek, a kis- és középvállalkozások klaszteresedése erőteljesebbé vált, nőtt a versenyképesség, a foglalkoztatás és a jövedelem. Baranyában jelentős fejlődési potenciál rejlik. Kidolgoztunk fejlesztési programokat, amelyeknek a végrehajtása elkezdődött. Ami rajtunk múlik, megtesszük. A kormánynál összpontosuló fejlesztési források azonban még most is hiányoznak. A munka középpontjába a tudásintenzív ipar került. Kiművelt emberfőkben az országos átlagnál sokkal jobban állunk, ez a fejlesztési munka alapja. Elsősorban a digitalizációra, az ipar 4.0-ra (információs technológia, automatizálás – a szerk.) alapozó, exportorientált ipari fejlesztésekre koncentrálunk, segítjük a magas szintű műszaki, informatikai, gazdasági és közösségi szolgáltatások kiépülését. A megye kitűnő idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik: a szolgáltatásokat nemzetközileg elfogadott minőségűre kell fejlesztenünk, lehetőleg minél több hazai, helyi tőke bevonásával.
Említette a kiművelt emberfőket. Pécs egyetemi város, itt volt a történelmi Magyarország első egyeteme.
Pécsnek és Baranyának erős gazdasági centrummá kell válnia, hogy a népessége és annak jövedelme növekedhessen. Ehhez nélkülözhetetlen az egyetemi tudás fejlesztése és a növekvő potenciál hasznosítása a helyi gazdaságban. Rengeteg feladat áll előttünk három évtized leszakadása után. Az utóbbi két év aktivitása, az erősödő koordináció és az együttműködés, az egyre programszerűbb fejlesztési munka viszont sikereket hoz. Elszántak vagyunk, folytatjuk, a célunk, hogy Baranya versenyképessége tovább növekedjen, és visszanyerjük a pozícióinkat.
