Elapadtak a külföldi megrendelések, komorak a kilátások

A koronavírus globális terjedése elapasztotta a nemzetközi keresletet, ezért a szállítási láncokban még nagyobb és tartósabb zavarok keletkezhetnek, mint a kínai termelés leállása után. Rahul Kapoor, az IHS Markit alelnöke arra számít, hogy a következő negyedévekben soha nem látott negatív hatása lesz a kereskedelmi forgalomra a járványnak és a legnagyobb gazdaságokban bevezetett korlátozásoknak, karanténoknak.

A kínai kikötők és tengeri áruszállítók készülnek a legrosszabbra. Az év első hónapjában már 10,6 százalékkal kevesebb konténert kezeltek, mint 2019 hasonló időszakában, az export pedig 17,2 százalékkal zuhant. A kivitel akár egész évben is ilyen lanyha lehet, mondta a Reutersnek Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics Kínával foglalkozó vezető közgazdásza, aki szerint a második negyedévben a kínai export éves bázison akár 30 százalékkal is zsugorodhat. Ez pedig nyilvánvalóan előbb-utóbb visszahat a termelésre és az alapanyagárakra is. „Még idegtépőbb a helyzet, mint februárban volt, amikor voltak ugyan megrendeléseim, de nem tudtam teljesíteni őket. Most egyáltalán nincs megrendelésem áprilisra” – nyilatkozta név nélkül a brit hírügynökségnek egy acélexportőr. Hasonló a helyzet a textil- és ruhaiparban, ahol sorra mondják le a következő két hónapra korábban leadott megrendeléseket. Az ágazati érdekképviseleti szervezet legfrissebb adatai szerint a megkérdezett 242 vállalat 37 százaléka számolt be erről, és 11,4 százalékponttal 26,4 százalékra nőtt azok aránya, ahol a megrendelések nem érik el a járvány kitörése előtti szint felét. A zavar pedig végighullámzik az egész belső beszállítói hálózaton.

Hiába mutatja a kínai gazdaság a járvány okozta válságból való kilábalás biztató jeleit, komorak maradtak a kilátások. A hivatalos becslések szerint is 1-2 százalékra eshet vissza az idén a GDP növekedése a tavalyi 6,1 százalékról, a Világbank e heti előrejelzése pedig nem zárja ki azt sem, hogy a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, és egyáltalán nem bővül majd a világ második legnagyobb, 1400 milliárd dolláros gazdasága. Ilyesmire 44 éve nem volt példa, és a helyzet rosszabb lenne annál is, ami a 2008–2009-es globális pénzügyi válság után vagy 1990-ben történt, amikor a Nyugat szankciókkal büntette Pekinget a Tienanmen téri vérengzésért. Aggódhat a kínai kormány amiatt is, hogy Donald Trump a koronavírus-járvány ellenére sem tett le arról, hogy nehezítse a hozzájutást az amerikai technológiához. A Reuters értesülése szerint magas rangú washingtoni illetékesek három további korlátozásban egyeztek meg, bár a döntés még nem végleges. Eszerint egyebek közt megakadályozzák, hogy kínai vállalatok bizonyos optikai anyagokat, radarfelszereléseket és félvezetőket vásároljanak akár polgári célra is, mert Washington attól tart, hogy azokat a hadsereg is megszerezheti.