Hajdú-Bihar megye gyorsan felépülhet

Hajdú-Bihar jobban megsínylette a járványt, mint más megyék, vagy kevésbé?

A számok azt mutatják, hogy például a nyugat-magyarországi megyékhez viszonyítva kevésbé. A megye gazdaságát alapvetően nem viselte meg a járvány, kivéve az idegenforgalmat és a turizmust. Hajdú-Bihar nagy élelmiszer-termelő, és a magyar kereskedelem, élelmiszeripar kiválóan szerepelt: elismerést érdemel. Szinte kifogástalan minőségű ellátás volt az egész országban, miközben lehetett hallani, hogy a német vagy az olasz kiskereskedelemben voltak fennakadások és hosszú sorok. A megyében is az élelmiszeripar kiemelkedően jól dolgozott, a meghatározó vállalkozások szinte folyamatosan tudtak termelni, néhány beszállító kivételével, akiknek az alapanyag-beszerzéssel és az árutovábbítással akadtak gondjaik. Kevésbé sújtotta a megyét a járvány, mint a gépjárműiparhoz jobban kötődő régiókat, és a gazdaság gyorsan újra beindult. Ez meglátszik a nagy hitelkeresleten is. A vállalkozások igyekeznek ezt a talán soha vissza nem térően kedvező támogatási rendszert kihasználni.

Voltak azért súlyosan érintett cégek?

Az idegenforgalom volt az egyik érzékeny pont, elsősorban Hajdúszoboszló. Optimistán látjuk a helyzetet, az ország más turisztikai régióihoz képest is.

A nyaralók jó része az idén itthon marad, és ez lendületet ad, ha a külföldiek kiesését nem is sikerül teljes egészében pótolni. Emellett az olyan autóipari beszállítóknál, mint például a Hajdúsági Iparművek, jelentősen csökkentek az eladások tavasszal. Bízunk benne, hogy a saját tartalékokkal és a támogatásokkal át tudják vészelni ezt az időszakot, és helyreáll az üzletük.

Beruházások nem maradtak el?

Sőt, a támogatások új beruházásokat generáltak. Folyamatosan jönnek ki új programok, például a Széchenyi-kártyához akár egymilliárd forintos beruházási lehetőség kapcsolódik. Akinek elő van készítve beruházása, ez egy óriási lehetőség: húzóerő, hogy megvalósuljanak olyan fejlesztések is, amelyek esetleg évekig elmaradtak. A válság felgyorsította az átalakításokat olyan cégeknél is, amelyek eddig strukturális problémákkal küzdöttek, például nem versenyképes technológiákat alkalmaztak, vagy piacot kellett váltaniuk.

A munkanélküliség nem ugrott meg?

Nem olyan mértékben, mint más területeken, emellett már jelentkezik a strukturális munkaerőhiány is. Nagyon sokan nem a járvány miatt nem találnak munkát, hanem nincs megfelelő képzettségük. Nagyon fontos lesz a felnőttoktatás ösztönzése, az automatika és a robotika fejlődése új igényeket teremtett. Az idegenforgalomban, vendéglátásban tényleg vesztek el állások. A legnagyobb érték a képzett munkaerő, a vállalkozások döntő többsége a megtartására törekedett, ha ez okozott is átmeneti költségnövekedést.

Hosszabb távon is kell az állami szerepvállalás?

A magyar kormányintézkedések a világon a legracionálisabbak közé tartoztak: szolidaritást is tükröztek, de a hangsúly azon volt, hogy az ország jövedelemtermelő képessége nőjön. Ezen az úton érdemes továbbhaladni. Debrecenben az elmúlt hónapban is új üzemek alapkövét rakták le, új beruházások indultak.

Előretekintve: az év végén milyen állapotban lehet a megye gazdasága?

Bízom benne, hogy a járvány második hulláma nem éri el Magyarországot. Abban bízom, hogy még a 2019-es számokat is meg tudjuk haladni. Minden adottságunk megvan, a megye vállalkozásai dinamikusan fejlődnek, optimisták, ambícióval teltek. Reméljük, minél többen ki fogják használni a nagyon kedvező támogatási lehetőségeket. A következő években a megyét országos szinten is mindez jóval előnyösebb helyzetbe hozza. Ennek feltétele az is, hogy a BMW beruházása az egy év halasztás után folytatódjon, és az agrárterületen is elinduljanak a kilátásban lévő fejlesztések. A mostani helyzetet nem katasztrófának, hanem lehetőségnek kell tekintenünk, és a lendület megvan.