Még várni kell a büdzsémegállapodásra

Inkább előrehaladást, mint megegyezést várnak az elemzők a hétéves költségvetéssel kapcsolatban az Európai Unió pénteki csúcstalálkozójától. A járvány kezdete óta először találkoznak személyesen a tagállamok első számú vezetői, hogy a büdzsé mellett megvitassák a 750 milliárd eurós kilábalási alapról szóló javaslatot is. A friss EU-elnök, Németország kancellárja, Angela Merkel – karöltve Emmanuel Macron francia elnökkel – júliusi megegyezést sürgetett, az EU azonban nem a gyors döntéseiről híres, és a válság csak kiélezte a 2021–2027-es költségvetés körüli vitákat. „Általában több csúcstalálkozót igényel, hogy Brüsszelben bármi nagy eldőljön” – írták heti kitekintőjükben az ING elemzői. Az őszre várunk megegyezést – írta jegyzetében az Erste.

Habár a végső döntések elhalasztása nem okozna csalódást, a piacokon árgus szemekkel figyelik, közelednek-e az álláspontok, amelyekről – optimizmusa hangoztatása mellett – pénteken Olaf Scholz német pénzügyminiszter azt állította, hogy nagyon messze vannak még egymástól. A megegyezés melletti német–francia offenzíva nagy várakozásokat gerjesztett, és az EU kilátásait az Európai Központi Bank (EKB) ösztönző intézkedései miatt is pozitívan ítélik meg a piacok. A kilábaláshoz azonban a várakozások szerint most már a politikai döntéshozóknak kell hozzátenniük a magukét. Az EKB régen tartott olyan kevés izgalommal várt ülést, mint amilyen a most csütörtöki lesz. Júniusi ülésén a jegybank elvégezte a dolgát, újabb kötvényvásárlásokat jelentett be, és szeptemberig a várakozások szerint már nem hoz újabb nagy döntést, és nem ad jelzést irányváltoztatásról, a piacok azt figyelik, Christine Lagarde elnök tesz-e utalást rá, milyen feltételek mellett módosulhat a kötvényvásárlások üteme. Ez attól függhet, hogyan alakulnak a gazdasági mutatók. Az eddigi adatok vegyesek. Olaszország pénteken óriási, 42 százalékos ugrást jelentett az ipari termelésében májusra, a szint azonban még mindig egyötödével a korábbi alatt marad. A Fitch pénteken nem szállította le az olasz hitelminősítést a bóvli kategóriába, pedig Itália várhatóan nem menekül meg az óriási, 10 százalékot közelítő gazdasági visszaeséstől az idén.

A kilábalást a hasonló problémákkal küszködő dél-európai államokban az Európai Bizottság által javasolt új alap segítené, a pénzcsapok azonban csak akkor nyílnak meg, ha teljes mértékben megegyeznek az EU tagjai. A „takarékos tagállamoknak” azonban – mint Hollandia és Ausztria – eddig nem volt ínyükre, hogy a javasolt 750 milliárd eurós alap kétharmad részben támogatásokból álljon, és az EU közös hitelt vegyen fel a finanszírozásra. A pirulát édesítendő az Európai Tanács elnöke, Charles Michel pénteken 1074 milliárd eurós főösszeget javasolt a hétéves költségvetésre, kisebbet, mint Brüsszel 1100 milliárdos javaslata. Ezt a hollandok, a svédek és a finnek azonnal üdvözölték, Sanna Marin finn miniszterelnök azonban ellene vetette, hogy a javasolt kilábalási alap még mindig túl nagy, és túl sok benne a vissza nem térítendő elem.