Amundi: Európa térfelén pattog a labda
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA világ nagy részén ugyan még a 2008-as globális pénzügyi válság utáni élénkítési próbálkozások sem értek véget, a koronavírus-járvány miatt azonban mégis újabb lökést kellett adni a világgazdaságnak – mondta Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő Zrt. hazai leányvállalatának befektetési igazgatója a társaság virtuális sajtóreggelijén pénteken. A monetáris politika mozgásterét tekintve viszont fontos adottság az elemző szerint, hogy a jegybankok többsége az elmúlt években is az infláció feltornázásán dolgozott, ennek következtében igen laza monetáris kondíciók jellemezték a világ nagyobbik részét.
Ilyen előzmények után hajtotta végre az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő Fed
– története során első alkalommal – a monetáris politika átfogó revízióját. A változások fő eleme – emelte ki Forián-Szabó Gergely –, hogy a
2 százalékos inflációs célt egy gazdasági ciklus átlagában kell értelmezni. Ez azt jelenti, hogy ha az infláció huzamosabb ideig elmaradt a célértéktől (mint például mostanában), akkor a korábbi „alullövést” később „felüllövéssel” lehet kompenzálni. Eszerint a korábbi évek alacsonyabb árindexeit látva a Fed a következő években 2 százalék feletti inflációt szeretne látni, vagy legalábbis ezt szeretné elhitetni.
A Fedhez képest még nehezebb helyzetben van az eurózóna jegybankja, az EKB, ahol az infláció és az erre vonatkozó várakozások még alacsonyabbak. A nullához közeli rövid kamatszintek mellett az EKB élénkítési eszköztárának fontos elemei az eszközvásárlási programok, amelyek egyszerre növelik a pénzmennyiséget és szorítják lefelé a hosszú hozamokat. Az infláció frontján azonban egyelőre nem sikerült tartós eredményeket elérni. Jelenleg tehát úgy fest, hogy a fejlett világban minden erőfeszítés ellenére sem sikerül felszítani egy egészséges mértékű inflációt. Legalábbis ami a fogyasztói árakat illeti. A befektetési eszközök terén ugyanis nagyon elszaladt az infláció. A tartósan negatív reálkamatok és a pénzbőség mellett a befektetők egyre többet hajlandók fizetni az ingatlanokért vagy a részvényekért, ami buborékok kialakulásához vezethet.
A nagy jegybankok a devizaárfolyamokon keresztül egymással is küzdenek. A devizaháborúban az Amundi szerint az elmúlt hónapokban az USA-nak állt a zászló. Az
euró erősödése a dollárral szemben Európában tovább nehezíti az inflációs cél elérését, emiatt a közeljövőben az EKB-nak is lépnie kell. Ez nagy valószínűség szerint az eszközvásárlási program erősítését fogja jelenteni.
