Az inflációs adatokra figyelnek a piacok
A forinttal a múlt hét végén már a 361-nél is gyengébb szinteken kereskedtek az euró ellenében, és különösen azok a devizabefektetők várják izgatottan a szerdai augusztusi magyar inflációs adatokat, akik emlékeznek rá, hogy a jelenlegi, több hét óta tartó gyengülő trend a júliusi árindex közlése után kezdődött, a 345-ös szint közeléből. Akkor az történt, hogy az elemzők jövendölte 3,1 százalék helyett 3,8 százalékra ugrott az éves infláció, az indirekt adóktól megszűrt maginfláció pedig 4,1 százalékra, a Magyar Nemzeti Bank 2–4 százalékos célsávja fölé araszolt. Az emelkedés azért gyengítette a forintot, mert a második negyedéves óriási gazdasági visszaesés után az elemzők nem tartják valószínűnek, hogy a jegybank szigorítja a monetáris politikát. Az OTP Bank elemzői központja szerint a szerdai fő adat valamivel még magasabb, 3,9 százalékos áremelkedést mutathat, de legkésőbb szeptemberre tetőzhet az infláció. „Ha az adat a várakozásoknak megfelelően alakul, úgy az infláció nagyon közel kerül a jegybanki célsáv felső határához, ami miatt nem valószínű, hogy a jegybank további kamatcsökkentés(eke)t hajtana végre az idei évben, a gyenge második negyedéves növekedési adat ellenére sem” – írta Eppich Győző, a bank elemzője.
A forint árfolyama már előre beárazhatta az inflációs aggodalmakat, ennek ellenére nem kizárhatók további kilengések. A ma esedékes augusztusi államháztartási adatok aligha nyugtatják meg a befektetőket, bár nagy meglepetést sem okozhatnak, hiszen már korábban világossá vált, hogy a magyar költségvetési és államadósság-politika a válság elhúzódó hatásai miatt akár évekig is lazább maradhat a korábban vártnál. Ez is hatással lehetett a forintra, és az is a gyengülés irányába tolta a múlt héten, hogy az EKB döntéshozói aggodalmukat fejezték ki az euró erősödése miatt a dollár ellenében. Hogy van-e szándéka és a szavakon túl is módja fellépni ez ellen az eurózóna jegybankjának, arról új információk érkezhetnek a bank csütörtöki ülése után.
A szintén csütörtökön esedékes júliusi francia és olasz ipari termelési adatok betekintést nyújthatnak, miképp halad a kilábalás az eurózóna két jelentős gazdaságában, amelyet keményen megtépázott a járvány. Frissebbek és a globális piacokon nagyobb jelentőségűek a pénteken érkező augusztusi amerikai inflációs adatok, bár nagy változás nem várható, és a Federal Reserve amúgy is toleránsabbá vált az infláció emelkedésére. „Mivel a várakozások szerint a maginfláció 1,6 százalék maradhatott, míg az infláció csupán 1,2 százalékra emelkedhetett, ezért a mostani adat fontosságát az adja – az előző hónaphoz hasonlóan –, hogy a vírus által különösen érintett szektorokban folytatódik-e az árak emelkedése, amit a kilábalás egyik jeleként lehet értelmezni” – írta Módos Dániel, az OTP elemzője.
