Túl a csúcson az S&P 500 index?

Az amerikai, de nem csak az USA-ban tevékenykedő 500 cég részvényárfolyamát mérő S&P 500 index megvadult bikaként dobta le magáról a koronavírust 2020 nyarán. Persze ehhez hit is kellett az összehangolt monetáris és fiskális politikában, és az, hogy kellően sok pénz ömöljön a gazdaságokba. Így 2020 nyarának végén már nem arról beszéltünk, hogy a piacok a gazdaságok leállítása során vajon hány százalékkal fognak összeomlani, hanem hogy mikor érik el új csúcsukat. De vajon követte-e a vállalatok eredménye ezt az elképesztő száguldást? Nos, nyilván nem. Az S&P Global elemzői szerint még 2021-ben is csökken az S&P 500 aggregált eredménye, és majd csak 2022-ben beszélhetünk fundamentális értelemben kilábalásról. Nem kell a legrosszabbra gondolni, összehasonlításképp – mint az ábrán is látszik – 2008-ban a 80 dolláros egy részvényre jutó eredmény 20 dollárig csökkent, most a 140 dollár körülbelül 100-ig. (Meg kell jegyezni: ábránk a működési eredményt mutatja, nem a nettó eredményt, mert a különböző számviteli leírások miatt a 2008-as nettó nagyon torzítaná a diagramot.)

A technológiai, az egészségügyi és a telekommunikációs szektor abszolút nyertes. Sőt, az S&P Global szerint az első kettő ennek az előnynek egy részét a jövő évre is át tudja menekíteni. A járvány előtt a technológiai szektor hozzájárulása az összesített eredményhez átlagosan körülbelül 20 százalék volt, azóta 30 százalék fölé emelkedett, és 2021-ben 23 százalék lehet. Az egészségügy esetében ezek a számok sorrendben: 14, 27 és jövőre 19 százalék. Persze ez nem jelenti egyértelműen azt, hogy a több egészségügyi beruházás vagy a digitalizáció okozta árfolyam-emelkedés ezekben a szektorokban ne állhatna le, vagy ne konszolidálódhatna. Összességében mégis azt gondoljuk, hogy 2021-ben már inkább a 2022-es eredménybővülést, a fogyasztás növekedését és a több beruházást árazhatja majd a piac, ez pedig árfolyamfelhajtó hatású lehet. Ha ezt továbbra is támogatja a monetáris és a fiskális politika, akkor meg végképp.