Nagy a baj a magyar vasúttal: a forint teljesen tönkrevágja, hiába igyekszik a MÁV – durva elbocsátások történtek a fuvarozásban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAnnyival nőttek egy év alatt a hazai vasúti árufuvarozók fajlagos költségei, és estek a fajlagos bevételei, hogy azt csak a jelenlegi díjak 6,7 százalékos emelésével tudták volna ellensúlyozni, de ilyen emelést nem értek el. A jövedelmezőségük így drámaian romlott a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elemzése szerint. Ráadásul tavaly drámaian csökkent a vasúti árufuvarozás rendelésállománya is.
Emelkedő költségek, romló jövedelmezőség
Az év I. negyedévében 4,1 százalékkal volt magasabb a vasúti árufuvarozás bruttó tonnakilométerre vetített fajlagos költsége, mint egy évvel korábban. Amennyiben a vasútvállalatok megszorító intézkedésekkel nem csökkentették volna a költségeiket 0,9 százalékkal az előző negyedévi alá, akkor az éves költségnövekedés még nagyobb lett volna. A vasúti áruszállító vállalatok többségének a költségei jóval az infláció felett nőttek.
A kiadások növekedésének jelentős része
- a vontatási üzemeltetési költségek,
- a működési költségek,
- valamint a vállalatirányítási költségek
növekedéséből eredt. A vasúti áruszállítók fajlagos vontatási üzemeltetési költségei az idei első negyedévben 10,9 százalékkal voltak magasabbak, mint a tavalyi első negyedévben. Igaz, a tavalyi utolsó negyedévhez képest már alig változtak. A vasútvállalatoknak csökkenő kereslet mellett kellett valahogyan kordában tartaniuk a költségeiket. A fajlagos költségek emelkedését a jelentős létszámleépítések sem tudták teljesen ellensúlyozni.
Végre olcsóbb lett a vontatási energia
Kedvező volt ugyanakkor, hogy a MÁV alacsonyabb díjat számolt fel a vontatási energiáért. A szolgáltatás végszámlás egységára 2026 I. negyedévében átlagosan 59,2 forint volt kilowattóránként (kWh), 10,1 százalékkal alacsonyabb a 2025 I. negyedévi átlagnál, és 1,6 százalékkal alacsonyabb a 2025 IV. negyedévi átlagnál.
A dízelüzemű vontatás költségeinek alakulását közelítő piaci referencia alapján a dízel nagykereskedelmi ára 2026 I. negyedévében közel 11 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, illetve mintegy 2 százalékkal a 2025 IV. negyedévi átlagtól. E csökkentés nélkül a vasúti áruszállítók fajlagos költségei egy év alatt nem 4,1 százalékkal, hanem 5,5 százalékkal nőttek volna.
A vasúti árufuvarozók helyzetét tovább nehezítette, hogy a kereslet esése és az árfolyamhatások miatt kissebb lett az egy bruttó tonnakilométerre jutó díjbevételük is. Így a jövedelmezőségükre kettős nyomás nehezedett. Az év első három hónapjában a fajlagos vasúti árufuvarozási díjak forintban átlagosan 2,6 százalékkal voltak kisebbek, mint egy éve, elsősorban árfolyamhatások miatt. (Árfolyamhatás nélkül a fajlagos díj egy év alatt mintegy 1,5 százalékkal nőtt volna). Az idei első negyedévben a megelőző negyedévhez képest ugyanakkor 2 százalékkal nőttek a vasúti áruszállítási díjak.
A vasúti árufuvarozó vállalatok árképzési lehetőségeit jól szemlélteti, hogy miközben a szolgáltatások árszínvonala 2026 I. negyedévében átlagosan 4,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az átlagos díjbevételük 2,6 százalékkal esett, és az árfolyamhatástól megtisztítva is csak 1,5 százalékkal emelkedett.
Vagyis még a szolgáltatási szektor általános inflációját sem tudták érvényesíteni áraikban.
Ez arra utal, hogy a közúttal való erős verseny és a gyenge kereslet jelentősen korlátozta az áremelési lehetőségeiket. A költségek növekedését a vállalatok egyre kisebb mértékben tudták áthárítani megrendelőikre, ami tovább rontotta a szektor jövedelmezőségét és pénzügyi fenntarthatóságát.
Az árfolyamhatások tovább rontják a vasúti árufuvarozás versenyképességet
A szektor helyzetét tovább nehezíti a forint árfolyamának alakulása is. Mivel a hazai vasúti árufuvarozás forgalmának mintegy 85 százaléka nemzetközi, a vállalkozások árbevétele döntően euróban keletkezik, miközben működési költségeik jelentős része – így a pályahasználati díjak, a vontatási energia, a bérek és számos szolgáltatás költsége – forintban merül fel.
A 2026 tavasza óta tartó forinterősödés ezért közvetlenül rontja a vasúti logisztikai vállalkozások jövedelmezőségét: a bevételek forintértéke csökken, miközben a költségek változatlanok vagy tovább emelkednek, ráadásul a veszteség a kiélezett piaci verseny miatt többnyire nem hárítható át a megrendelőkre. Az árfolyamkitettség nemcsak a vasúti árufuvarozókat, hanem
- a vasúti szállítmányozókat,
- az intermodális terminálokat és operátorokat,
- a járműkarbantartó vállalkozásokat,
- valamint a beszállítói lánc szereplőit
is érinti. Így az ágazat egyszerre kénytelen kezelni a kereslet esését, a költségnövekedést és a kedvezőtlen árfolyamhatásokat. Ha ezek a folyamatok tartósan fennmaradnak, további kapacitáscsökkentésekre, beruházások elhalasztására és a vasúti árufuvarozás versenyképességének további romlására lehet számítani.
