Oroszország megvillantotta a jövő atomerőművét, ilyet még nem látott Európa: teljesen új nukleáris paradigmát teremtenek meg – ez tudjuk a technológiáról
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMiközben Európa még mindig vitatkozik, Oroszország már a IV. generációs atomerőművekre készül. A nukleáris iparban vannak olyan hírek, amelyek első pillantásra talán kevésbé látványosnak tűnnek. Pedig valójában sokat elárulnak arról, hogy merre tart a világ atomenergetikája – írja Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő friss Facebook-bejegyzésében.
Új orosz atomerőmű
Oroszországban most üzembe helyezték a BREST-OD-300 innovatív, ólomhűtésű gyorsneutronos reaktor teljes léptékű szimulátorát. Első hallásra ez talán csak egy oktatóberendezésnek tűnik. Valójában azonban ennél sokkal többről van szó.
Egy teljes léptékű szimulátor elkészítése rendkívül összetett és költséges feladat.
- Pontosan ugyanazt a kezelői környezetet,
- ugyanazokat a műszereket,
- irányítórendszereket
- és üzemállapotokat modellezi, amelyekkel majd a valódi blokk személyzete dolgozik.
Segítségével a kezelők nemcsak a normál üzemet, hanem a legkülönbözőbb üzemzavarokat és rendkívüli helyzeteket is begyakorolhatják még azelőtt, hogy a reaktor egyáltalán elindulna.
Az ilyen szimulátorokat nem akkor építik meg, amikor még csak tervek léteznek. Ezek már annak a jelei, hogy egy projekt fokozatosan az üzemeltetés irányába halad. A mérnökök és az operátorok felkészítése ugyanis évekkel megelőzi egy új blokk kereskedelmi üzembe helyezését.
A BREST-OD-300 ráadásul nem egy hagyományos atomerőmű
A BRESZT-OD-300 projekt az úgynevezett ólomhűtésű gyorsneutronos reaktor-technológia egyik legfontosabb demonstrációs rendszere lesz. A gyorsneutronos egység építése a terveknek megfelelően halad: folyamatosan gyárták és szállítják az egyes nagyberendezéseket, a telephelyen pedig a kivitelezés is előrehaladott állapotban van. A projekt célja nem egyszerűen egy új reaktortípus létrehozása, hanem egy teljesen integrált, zárt nukleáris üzemanyagcikluson alapuló energetikai rendszer kialakítása:
a kiégett nukleáris üzemanyag hasznosítása, a természetes urán jóval hatékonyabb felhasználása, valamint a hosszú felezési idejű radioaktív hulladék mennyiségének csökkentése. Ezek azok a technológiai irányok, amelyek hosszú távon alapjaiban formálhatják át az atomenergia jövőjét.
Ez már nem pusztán erőműépítés, hanem egy teljesen új nukleáris paradigmát jelentő rendszer alapjainak megteremtése. A nyugat-szibériai Szeverszkben lévő telephelyen a gyorsneutronos egységhez kiégett üzemanyagot feldolgozó üzem és üzemanyaggyár is kapcsolódik. Mindez azt jelenti, hogyha minden technológia megépül, akkor a világon egy telephelyen belül itt fog elsőként megvalósulni a nukleáris üzemanyag-ciklus zárása.
Miközben Európában sokszor még mindig arról folyik a vita, hogy szükség lesz-e atomenergiára néhány évtized múlva, addig a Paks II. Atomerőművet is építő orosz Roszatom a következő generációs reaktorok üzemeltetőit képzik.
A Világgazdaság is beszámolt arról, hogy egy olyan nagy horderejű kérdésről, mint a két új paksi blokk építésének folytatásáról csak nagyon alapos, egyben időigényes vizsgálat és helyzetértékelés után dönthet az ország új vezetése. Ám amennyire összetett, annyira sürgős is a döntés: az országnak új alaperőműre van szüksége, Paks II. pedig már épül. Ám nem tudni, mennyibe fog kerülni, de azt sem, hogy mennyivel lennénk előbbre az esetleges B, C vagy D tervekkel.
Hárfás Zsolt szerint a nukleáris technológia fejlődése nem állt meg. Éppen ellenkezőleg: soha nem látott fejlesztések zajlanak. Azok az országok, amelyek ma képesek új technológiákat fejleszteni, mérnököket képezni és teljes nukleáris ipari hátteret fenntartani, a következő évtizedek energiapiacán is meghatározó szereplők lesznek. A jövő atomenergiája nem a távoli jövőben kezdődik, hanem sok tekintetben már most épül – zárja bejegyzését Hárfás Zsolt.
