Megugrott a munkanélküliség Romániában
Átrendezte a romániai munkaerőpiacot a koronavírus-járvány: hosszú idő után számottevően emelkedett a munkanélküliség. Sovány vigasz, hogy az országot – Kanada és Nagy-Britannia után – a harmadik helyre tették azon államok sorában, ahol a legjobb és legkifizetődőbb internetes távmunkát végzik. Novemberben 0,2 százalékponttal, 5,1 százalékra csökkent a munkanélküliségi arány októberhez képest, de 2019-hez viszonyítva más a kép. Egy év alatt a 15–74 év közötti állástalanok száma több mint százezerrel, 361 ezerről 462 ezerre ugrott. Az elmúlt 11 évben folyamatosan csökkent a munkanélküliség: 2015-re 4,88-ra, 2019 végére pedig a történelmi minimumnak számító 2,97 százalékra apadt az állástalanok aránya.
Az állástalanok száma márciustól kezdett meredeken emelkedni, ekkor kezdődött a két hónapos szükségállapot, amely számos ágazatot válságba taszított. A legnagyobb érvágást a vendéglátóipar, az idegenforgalom és a szolgáltatási szektor szenvedte el. Hozzátartozik a képhez, hogy a járvány alatti időszakban sokan úgy vesztették el a munkájukat, hogy nem bocsátották el őket, hanem állami kompenzáció fejében megtartották alkalmazotti jogviszonyukat (kényszerszabadságolással vagy csökkentett munkarendben), bár tényleges munkát nem vagy alig végeztek. A kényszerszabadság intézményét a kormány 2021-re is kiterjesztette: a korlátozások miatt leálló ágazatok munkavállalóinak bruttó bérét 75 százalékban biztosítja, ám nem többet a bruttó országos átlagbér 75 százalékánál, ami 4072 lej (1 lej 73,57 forint). Erdélyben az átlaghoz képest jóval nagyobb mértékben, csaknem 26 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma, abszolút értékben több mint 84 ezerre. Erdély valamennyi régiójában több lett az állástalan: Közép-Erdélyben 13,5, Székelyföldön 32, a magyar–román határ menti Partiumban 46,5 százalékos volt a növekedése egy év alatt.
Románia idén valamivel kevesebb, de még mindig nagyszámú nem uniós munkavállaló érkezését engedélyezte. 2021-ben 25 ezer álláskereső alkalmazható az EU határain kívülről az eddigi 30 ezres kontingens helyett. A csökkenés oka, hogy miközben 2019 első tíz hónapjában több mint 23 ezer munkavállalási engedély kibocsátására volt igény, a tavalyi év hasonló időszakában már kevesebb mint 18 ezerre. Hozzátartozik a döntéshez az is, hogy a tavalyi évtől a munkaadóknak immár nincs szükségük engedélyre a bevándorlási hivataltól a Moldovából, Szerbiából és Ukrajnából érkező vendégmunkások egy naptári évben kilenc hónapra történő alkalmazása esetén.
A pandémia hatásai, mint mindenütt, Romániában is felgyorsították a hatékonyságnövelést és az átállást a tudásalapú gazdaságra. A PwC és a Világgazdasági Fórum jelentése szerint ez a folyamat Kínában lehet a leggyorsabb, Közép- és Kelet-Európa azonban, részben a képzési rendszerek rugalmatlansága miatt, lassabban halad. Remélhetőleg a kormányzatok és a vállalkozások is ráébrednek a modernizálás szükségességére – idézte tegnap a The Diplomat magazin Ionut Simiont, a PwC romániai országmenedzserét. Mint elmondta, két éve a könyvvizsgáló és tanácsadó cég még azt jósolta, hogy 2029-ig Romániában 600 ezer álláshelyet érinthet az automatizáció és a digitalizáció, a járvány hatására azonban a folyamat várhatóan sokkal gyorsabb lesz.
