A gazdaság újranyitását követően erősödhet az inflációs nyomás

Bár az inflációs alapmutatók 3 százalék feletti árdinamikát tükröznek, és a következő hónapokban főként az olajárak bázishatása miatt átmenetileg 4 százalékig emelkedhet az infláció, a jegybankon nincs nyomás, hogy változtasson a kamatkondíciókon – véli Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ szakértője. Változást az hozhat, ha a veszélyeztetett népesség átoltása után megindul a gazdaság újranyitása. A nyitás tavaly júliusban számottevő, de egyszeri áremelkedéssel és az infláció megugrásával járt. Irányváltást az okozhat a monetáris politikában, ha ez idén is bekövetkezik, vagy esetleg az inflációs nyomás tartósnak bizonyul.

Két témában érdemes figyelni a jegybank közleményét. Az év eleje óta jelentősen emelkedtek a hosszú hozamok, amiben szerepet játszott az is, hogy az MNB elérte a tíz évnél hosszabb futamidejű állampapír-­sorozatok esetében az 50 százalékos felső korlátot, s ezért vásárlásaival kénytelen volt elmozdulni az öt-tíz éves lejáratok felé, ami miatt kevesebb puskapor jutott a hosszabb szegmensre. Az elemző szerint a kérdés az, hogy akar-e olyan változtatást végrehajtani a jegybank, amely mérsékelheti a hozamemelkedési nyomást, mint például egy újabb swapeszköz bevezetése vagy a fedezett hitel futamidejének módosítása. Emellett az elmúlt két hétben megjelent inflációs aggodalmak kamatemelési várakozásokat okoztak, a pénzpiaci hozamok 20-30 bázisponttal emelkedtek, a swapgörbe pedig a jövő évre a jelenlegi 75 bázispontnál 75-100 ponttal magasabb effektív kamatot áraz. A monetáris tanács ezt várhatóan nem hagyja szó nélkül, ami megmozgathatja a hozamokat és a forint árfolyamát is.

A héten érkeznek az eurózóna tagországaiból a februári bizalmi indexek. Miután az oltóprogramok ütemezésével és az oltások különböző mutációk elleni hatékonyságával kapcsolatban nagy a bizonytalanság, Váradi Beáta elemző szerint kérdéses, hogy láthatunk-e érdemi, tartós emelkedést az európai bizalmi indikátorok terén. Az első negyedévet a korlátozó intézkedésekkel együtt kell átvészelnie Európának, ennek tükrében a fogyasztói és gazdasági bizalomban nem várható érdemi javulás. A német Ifo intézet gazdasági hangulatindexe a januári esés után a várakozások szerint némiképp javulni fog, emellett az olasz fogyasztói bizalmi index és az eurózóna gazdasági hangulatindexe is erőre kaphat. A negyedik negyedéves GDP-adatok azt mutatják, hogy a járvány második hullámában a világgazdaság ellenállóbbnak bizonyult. Az Európai Unió folyamatosan tárgyal a vakcinagyártókkal, és az oltóprogramok is haladnak, következésképp a megszokott élethez való visszatéréshez szükséges átoltottságba vetett bizalom is egyre nő. A legnagyobb kérdőjel továbbra is az újranyitás időpontja. Ilyen környezetben a szokásosnál is fontosabb szerep jut a bizalmi indikátoroknak, amelyek jól mutatják a piaci szereplők várakozásait. Ezenkívül több európai országban publikálják a negyedik negyedéves GDP részletes becslését, amelyből kiderül, mely szektorok jó teljesítménye áll az összességében vártnál kedvezőbben alakuló előzetes adatok mögött.