A balatoni árrobbanás és a turizmusban tapasztalható átrendeződés új lehetőséget teremtett a kisebb tavaknak, és ezeket a Velencei-tó használta ki talán legjobban. A budapesti agglomeráció közelsége, a jó közlekedési kapcsolatok és a tudatos szolgáltatásfejlesztés miatt mára nemcsak menekülőút a drágább Balaton elől, hanem reális célpont a belföldi nyaralók számára.
Miközben a balatoni strandbelépők az 1500–3000 forintos sávba kúsztak, a Velencei-tónál egyre több partszakasz vált ingyenessé, vagy maradt alacsony árú: az Északi Strand például már 2025-től térítésmentes, a Tóbíró vagy a Cserje utcai szabadstrand pedig mindig is az volt. Ez – különösen a családosok és diákok körében – nagy vonzerő.
A tóparti települések az elmúlt két-három évben több száz millió forint értékben ruháztak be a strandinfrastruktúrába: a Velence Korzó környéki szabadstrand új padokat, napozóágyakat, vizesblokkokat kapott, az agárdi Park Strand Kempingben vízi játszótér, homokos partszakasz és rendezett zöldfelület várja a vendégeket. Mindez nemcsak komfortot, hanem hosszabb tartózkodási időt is eredményez, vagyis nő a fogyasztás.
Velencei-tó és környéke: tizennégy természetes strand várja Fejérben a nyaralókat
Fejér vármegyében 14 hivatalosan engedélyezett fürdőhelyen lehet idén nyáron fürödni, mivel mindenhol megfelelő a vízminőség. A Velencei-tó partján található 12 strand mellett az Ozora Fesztivál helyszínén, Igar-Dádpusztán is biztonságosan lehet fürdőzni, valamint a dunaújvárosi Szalki-szigeti Szabadstrand is várja a pihenni vágyókat.
Egy balatoni strand vendégének napi költése 7–10 ezer forint között mozog – ebben a strandbelépő, étkezés, parkolás és egyéb kiadások szerepelnek. A Velencei-tónál ennek akár harmadával is olcsóbb lehet a nap, viszont a színvonal nem marad el lényegesen. A helyi vendéglátósok is érzékelik a forgalomnövekedést: az agárdi és gárdonyi büfék, bisztrók idén 10–15 százalékos árbevétel-növekedésről számoltak be június végéig.
A növekvő kereslet már az ingatlanpiacon is érezhető. Gárdonyban és Velencén idén nyárra újra beindultak a nyaralóvásárlások: az olcsóbb balatoni alternatívát keresők 40–50 millió forint közötti áron keresnek közvetlen vízparti vagy strandközeli ingatlanokat. A rövid távú szálláskiadók is profitálnak:
kínálata 15 százalékkal bővült, a telítettség pedig már júniusban elérte a 80 százalékot a hétvégékre.
A kempingek szintén erőre kaptak: a Park Strand Kempingben idén nyárra már május végén alig maradt szabad parcellás hely, a belföldi turizmus élénkülése miatt az olcsóbb, természetközeli szállásformák keresettebbek, mint korábban.
Míg a Balaton esetében sok település küzd a túlterheltséggel és a szezonális túlfogyasztással, a Velencei-tónál egyelőre fenntarthatóbb a turizmus ritmusa. A strandforgalom eloszlik a különböző partszakaszok között, és mivel több strand továbbra is önkormányzati fenntartásban van, a bevételek egy része helyben marad – infrastruktúrára, szemétszállításra és karbantartásra fordítják.
Ez gazdasági szempontból is előnyös: nemcsak a helyi vállalkozók, hanem az önkormányzatok is érdekeltek a tartós minőségben és a vendégvonzó imázsban.
A tó jövője ugyanakkor nem kockázatmentes. A klímaváltozás és az időszakos vízszintingadozások már 2022–23-ban is gondot okoztak, több szakaszon csak mederkotrással tudták biztosítani a fürdőzési lehetőséget. Emellett a verseny is élesedik:
körüli beruházások vagy akár a mesterséges városi strandok (Lupa, Sho Beach) is elszívhatják a keresletet, ha a Velencei-tó nem tartja a lépést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.