Meglepő: van egy bolt, ahol nem sajnálnak költeni a magyarok – rengeteg pénzt hagynak itt, egyértelműen látszik
Tavaly a dísznövénytermesztésre használt összes terület 1598 hektárt tett ki Magyarországon, amiből 1513 hektár volt szabadföldi terület, míg fedett termesztésre 85 hektárt használtak, melyből 70 hektár volt fűthető. Itthon a virágüzleteken kívül az otthoni kertészkedést is kiszolgáló dísznövény-termékcsoportok közül 2024-ben a faiskolai növények termesztésére használták a legnagyobb területet, 1355 hektárt, ami a teljes használt terület 93,1 százaléka – írja ágazati jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A faiskolai növényeket szinte teljes mértékben szabadföldön termesztették, a termelés 99,3 százaléka ezen a módon történt. A fedett termesztési terület aránya mindössze 0,1 százalék volt, hasonlóan az előző évekhez.
A dísznövénytermesztésre használt összes terület 2,5 százalékán vágott virág, vágott zöld, míg 4,4 százalékán cserepes és hagymás dísznövényeket termesztettek. A vágott virágok termesztésére szolgáló területek megoszlása a következőképpen alakult: 45,4 százaléka szabadföldi, 42,8 százaléka fedett, fűthető, 11,8 százaléka fedett, fűtetlen terület volt.
A cserepes és hagymás növények esetében a termesztés túlnyomó része, 88 százaléka fedett és fűthető helyen történt, 5,2 százaléka fedett, fűtetlen, míg 6,8 százaléka szabadföldi területen zajlott.
A dísznövénytermesztés egészében jól megfigyelhető egy egyértelmű elmozdulás a fedett, intenzív termesztési módok irányába, különösen a cserepes növények esetében.
Ez a fejlődés a termesztők számára nagyobb függetlenséget biztosít a szezonalitástól és az időjárási kockázatoktól, ugyanakkor magasabb beruházási költségekkel is jár.
A dísznövényágazat termékeit egyszeri felhasználásra a virágkereskedelmen keresztül, továbbá a lakosság részére értékesítik, vagy a kertépítés szolgáltatás hasznosítja. A dísznövényágazatra jellemző az időzített termesztés (termin kultúra) alkalmazása, amely lehetővé teszi, hogy a növények a legnagyobb kereslet idején – jellemzően november és május-június között – kerüljenek piacra. Ezekben az időszakokban az árak magasabbak, és az éves árbevétel akár 60-70 százaléka is ekkor realizálódik. A nyári hónapokra a kereslet jelentősen visszaesik.
A dísznövénytermesztés nettó árbevétele a 2024-es adatgyűjtés alapján 20,1 milliárd forintot ért el. Ezen belül
- a faiskolai növénytermesztés 11,4 milliárd,
- a vágott virágok és vágott zöld termékek 2,1 milliárd,
- a cserepes, kiültetésre szánt balkon-, hagymás és rizómás növények 6,6 milliárd forintos
árbevételt értek el.
A faiskolai tevékenység éves szinten 10–18 százalékos növekedést ért el 2020 és 2022 között, majd 2023-ban a korábbi lendület megtorpant – bár továbbra is emelkedett az árbevétel, a bővülés mértéke mindössze 1,5 százalékos volt. Tavaly viszont ismét visszatért a korábbi növekedési dinamika, és az árbevétel az előző évit 14 százalékkal haladta meg.
Az otthoni kertészkedés pörgette a piacot
A cserepes, kiültetésre szánt balkon- és hagymás, rizómás növények nettó árbevétele 2017 és 2019 között 3–3,4 milliárd forint között mozgott, ami stabil eredményt jelentett a termelők számára. Ezt követően 2020-ban enyhe visszaesés következett be, akkor az árbevétel 3,1 milliárd forintra csökkent. A következő két évben a termékcsoport bevételei ismét jelentősen emelkedtek, elérve a 4,4–4,9 milliárd forintot, 2023-ban tovább nőtt az árbevétel, közel 10 százalékkal, és az addigi legmagasabb, 5,4 milliárd forintos szintet érte el.
2024-ben még ennél is jelentősebb, 22 százalékos növekedés következett, az árbevétel 6,6 milliárd forintra emelkedett.
Ez is jelzi, hogy a termékcsoport iránti kereslet folyamatosan nő, ami kedvező kilátásokat vetít előre a jövőbeni piaci teljesítmény szempontjából. Mindez arra enged következtetni, hogy a lakosság körében egyre nagyobb az érdeklődés az otthoni kertészkedés és növénygondozás iránt.
A vágott virágokból és vágott zöld termékekből származó nettó árbevétel 2023-ban 1,9 milliárd forintot tett ki, ami több mint 21 százalékos növekedés az előző évhez képest, amikor is 1,6 milliárd forint volt a bevétel ebből az értékesítésből. Ez a bővülés ugyan jelentős, de még mindig 21 százalékkal elmaradt a 2018-as év kimagasló, nettó 2,5 milliárd forintos árbevételétől. Tavaly az árbevétel tovább emelkedett, és 2,1 milliárd forintot ért el, a növekedés 5,3 százalékos volt a 2023-as értékhez képest, de a 2018-as rekordnál ez még mindig 17 százalékkal alacsonyabb eredmény.
Csökkent az export
Az egy hektárra vetített nettó árbevétel a faiskolai termelésnél 8,4 millió forintot tett ki 2024-ben, az előző évhez képest több mint 20 százalékkal növekedett. A vágott virágok egy hektárra eső nettó árbevétele 57,1 millió forintot ért el, ez 19,6 százalékos növekedés egy év alatt.
A legmagasabb – 101,1 millió forintos – egy hektárra vetített nettó árbevételt tavaly a cserepes, kiültetésre szánt balkon- és hagymás, rizómás növények termelői érték el.
Ez jelentős, 25,7 százalékos bővülés egy év alatt.
A fa-, bokor- és cserjefélék exportértéke tavaly 12,9 százalékkal, importértéke 2,9 százalékkal mérséklődött, mivel az export nagyobb mértékben csökkent, mint az import, a külkereskedelmi egyenleg romlott. A kivitel értéke 2022-ben még 3,3 milliárd forint volt, tavaly pedig bő egymilliárd forinttal alacsonyabb. A behozatal értéke 2022-ben 3,16 milliárd, tavaly pedig 2,72 milliárd forint volt. A friss vágott virág exportja 386 millió forintot ért el, ami 37,4 százalékkal alacsonyabb a 2023-as szintnél, míg az import több mint 7,5 milliárd forintot tett ki, ez viszont 17,1 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.