Brüsszelben már látják a fényt az alagút végén

Valamivel kisebb lehetett az unió gazdaságának visszaesése tavaly a korábban vártnál az Európai Bizottság téli előrejelzése szerint, a járványkorlátozások a kilátásokat rövid távra borúsabbá tették, de a koronavírus elleni oltási kampány beindulása miatt Brüsszelben már látják a fényt az alagút végén. Az Európai Unió hazai összterméke 6,3 százalékkal zsugorodhatott a múlt évben, ami ugyanúgy körülbelül 1 százalékponttal kevésbé rossz teljesítmény az ősszel előre jelzettnél, mint az eurózónára most becsült 6,8 százalékos visszaesés. Az idei növekedés azonban az ősszel vártnál néhány tized százalékponttal kisebb lehet: az EU-ban 3,7, az euróövezetben 3,8 százalék. Ami Magyarországot illeti, az őszinél szebb képet fest a jelentés: 2020-ra kisebb visszaesést, 2022-re nagyobb növekedést. Hasonlóan változtak az előrejelzések a többi közép-európai gazdaságot illetően is.

A jelentés szerint a vakcinázáson kívül az is javította a kilátást, hogy sikerült megegyezni az Egyesült Királysággal a vámunióból való távozása utáni kereskedelmi feltételekről. Az EU gazdasága nagy ellenálló képességről tett tanúságot a múlt év második felében, és a növekedés az idén támogatást kap a kilábalási alapból. Az Európai Bizottság már a tavasz végén megkezdheti a kötvénykibocsátásokat a 750 milliárd eurós alap finanszírozására – mondta a Reutersnak Paolo Gentiloni gazdasági biztos. A bizottság és a pénzügyminiszterek tanácsa a következő hónapokban áttekinti a tagállamok kilábalási programjait – az első körben a tervezett kiadásaik 13 százalékát kaphatják meg Brüsszeltől.

A jelentés szerint az EU gazdasági teljesítménye előbb elérheti a járvány előtti szintet, mint arra ősszel számítani lehetett, de a kilábalás üteme földrajzilag egyenetlen lesz: egyes országok már 2021 végére vagy a jövő év elejére teljesen felépülhetnek, másoknak azonban ez tovább tart. A válság által különösen erősen sújtott dél-európai tagállamok GDP-je Portugália kivételével még jövőre sem éri el el a 2019-es szintet, és Franciaország, valamint a régiónkban kulcsszereplő német gazdaság is csak alig. Az élen a közép-európaiak haladhatnak. Az erős belső piaccal rendelkező Lengyelország például tavaly 2,8 százalékos visszaeséssel megúszhatta a válságot, idén ezt teljesen ledolgozhatja, és jövőre már több mint 5 százalékkal nagyobb lehet a GDP-je, mint 2019-ben volt.

Ami az inflációt illeti, a kétéves kilátásokon nem változtattak, de az idei előrejelzések az éves átlagos harmonizált árindexekre felfelé módosultak: az EU-ra 1,3-ről 1,5, az eurózónára 1,1-ről 1,4 százalékra. Ezek és a 2022-re várt szintek még mindig jóval az Európai Központi Bank 2 százalékos célja alatt maradnak, de fontos részlet, hogy a Németországra közzétett becslés 1,4 százalékról 2,3 százalékra ugrott.