Vas állja az ütést, de sok cég került bajba

A legutóbbi összesítés szerint kora ősszel Vasban volt a legalacsonyabb a munkanélküliség, amivel megelőztek több korábban vezető megyét is. Növekedhetett az újabb járványhullámok hatására?

Változhatott valamennyire a helyzet, és nem is csak a járvány közvetlen hatásai miatt. Például a helybeliek, akik Vas megyéből is szép számban dolgoztak Ausztriában, és közülük soknak megszűnt a munkahelye, a megyénkben jelentkeztek be munkanélkülinek, ami eleve torzíthatja a frissebb adatokat. Pár tizedet biztosan emelkedett a munkanélküliségi ráta a harmadik negyedéves 1,7 százalékról, ami valóban a legalacsonyabb volt az országban. Az országosnál kisebb lehetett a romlás, de a helyzet Vas megyében is romlott. Ha a szomszéd országban helyreáll a korábbi helyzet, és az osztrák vállalkozások helyzete stabilizálódik, először valószínűleg az osztrák munkavállalókat veszik vissza.

Ha nálunk előbb ér véget a járvány, az nem jelent előnyt?

Az oltás nagyobb gyorsasága nálunk pozitívan befolyásolhatja a helyzetünket, de az osztrák gazdaság erős, és gyorsan regenerálódhat, arra számíthatunk, hogy ez a folyamat a két országban párhuzamosan zajlik majd. A versenyt állni mindenképpen nehéz lesz, mert az osztrák vállalkozások feltehetően kevésbé gyengültek meg, mint ideát. Ha a közelmúltban hazatérő munkavállalókat nem is számítjuk, a turizmust, a vendéglátást, a kiskereskedelem egyes szegmenseit és a szolgáltatásokat nagy csapás érte. Ugyanakkor jó jelnek tekintem, hogy az építőipar megrendelésállománya nem esett vissza. De a gazdaságossági mutatókat minden szektorban rontották a megbetegedések, a szükségessé vált túlórák és egyéb nehézségek. A vásárlási szokások változtak, és azt érzékeljük, hogy a kisebb üzleteket ez hátrányosan érintette a bevásárlóközpontokhoz képest, amelyek még forgalomnövekedést is elérhettek.

Az országosnál sokkal kevésbé estek vissza a beruházások, ez jó jel?

Egyenetlenek a hatások, a multiknál és a nagyvállalkozásoknál nem álltak le a beruházások, a termelési lendületük fennmaradt, a kis- és középvállalatok beruházásai azonban érzékelhetően csökkentek. Jelentős beruházások elmaradásáról nem tudok, de még a milliárdos forgalmú közepes cégek is halasztottak el beruházásokat tavaly és idén. A járvány első hulláma és a második-harmadik közt lényeges különbségek mutatkoztak. A tavaszi hullám idején a kis- és közepes vállalkozásoknak még általában voltak tartalékaik, ezeket kezdték el felélni. A második hullámban sokan elértek ezeknek a végére, a harmadik hullám pedig már akár tömeges csődhelyzetet is előidézhet, a hosszától is függően. Már nincs tartalék, sok vállalkozás a túlélésért küzd. A kormányzati segítségek nagyon jól jöttek, de sok vállalkozás számára ezek sem lesznek elegendők. A háromévi visszafizetési moratórium mellett nyújtott 10 millió forintos kamatmentes hitel nagy lehetőség, mentőöv, de csak annak, aki remélheti, hogy átvészeli a válságot, és vissza is tudja fizetni. Az iparűzési adó felezése ideiglenes segítség, ám gondokat is okozhat, mert az önkormányzati megrendelések visszaesése rosszul érinthet vállalkozásokat. Persze azt is megértjük, hogy a források nem végtelenek, a kormány már az első hullám óta kénytelen rendkívül sokat költeni a támogatásokra.

Ha kinyílnak az Európai Unió kilábalási alapjainak a csapjai, az segíthet?

Hozhat könnyebbséget, ez az elosztástól függ. Egyes szektorokra nagyon ráfér a segítség. Általánosságban az ipar, köszöni szépen, jól van, az építőipar is. De a vendéglátás, a turizmus, a szolgáltatások vállalkozásai a túlélésért harcolnak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagkamarájaként mi is megfogalmazzuk javaslatainkat a kilábalási és egyéb pénzek felhasználásáról, egyebek közt további támogatásokat a rövidített munkaidős foglalkoztatáshoz és a teljesen leállt szektoroknak jelentősebb bértámogatásokat. Van, ahol többet kell segíteni. Ha például egy vállalkozást elhagytak a dolgozói, fél év alatt nem lehet újraépíteni, ha egyáltalán talpra áll. A kilábaláshoz hosszabb időre lesz szükség.