Szlovákiában felgyorsult az éves infláció üteme, a fogyasztói árak 2020 és 2021 augusztusa között 3,8 százalékkal emelkedtek, a havi ütem pedig 0,4 százalék volt – jelentette kedden a Szlovák Statisztikai Hivatal (SSÚ). 

Ez a legdinamikusabb ütemű pénzromlás 2012 októbere óta, ráadásul tovább gyorsult,

hiszen júliusban még csak 3,3 százalékos, májusban pedig 2 százalékos volt az éves árindex.

A kedvezőtlen tendencia elsősorban a dráguló közlekedés és élelmiszer, továbbá az egyre többe kerülő építkezési alapanyagok számlájára írható.

Van még egy árfelhajtó tényező: az európai uniós előírásoknak megfelelően Szlovákiában idén is emelkedett a dohánytermékek jövedéki adója, ezért e kategóriában 16,5 százalékos drágulást mértek. A statisztikai hivatal külön kiemelte, hogy éves egybevetésben augusztusban 22 százalékkal került többe az üzemanyag, az élelmiszerek árszintje pedig 3,7 százalékkal emelkedett. 

Fotó: Shutterstock

Az elemzők konszenzusa szerint az infláció üteme az elkövetkező hónapokban sem csillapodik. Matej Hornák, az Erste-leány Slovenská Sporitelna (Szlovák Takarékpénztár) elemzője idén éves szinten 2,4 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel számol, azzal, hogy jövőre ez 2,8 százalékra kúszhat fel. Eva Sadovská a WOOD & Company szakértője idén 2,7-2,8 százalékos inflációt vár, hozzátéve, az év végéig tovább folytatódik az élelmiszerek drágulása. Ezt alátámasztandó, 

a pékségek már jelezték, hogy elkerülhetetlen a péksütemények árának emelkedése.

Lubomír Korsnák, az UniCredit Bank makrogazdasági analitikusa ugyancsak 2,7 százalékot jövendöl, azzal, hogy 2022 elején a hatósági áras földgáz és villany drágulása miatt átmenetileg az 5 százalékot is ostromolhatja az infláció. Ami már most tudható, hogy jövőre mintegy 15 százalékkal emelkedik a lakossági villamos energia ára, a vezetékes földgáz szintén többe kerül majd (ennek mértéke még nem ismert), s e két tényező 2022-ben számos termék árába beépül.

Szlovákiában az infláció 4 éve faragja le a banki megtakarítások vásárlóerejét, ugyanis a folyószámlákon gyakorlatilag nincs kamat, az 1-2 éves lekötésű számlákon pedig 0,88-1,06 százalék közötti az éves prémium, miközben a vizsgált időszakban, azaz 2017 és 2020 között az éves infláció 1,3 és 2,7 százalék között mozgott. A képhez hozzátartozik, hogy a bérek növekedése tartja a lépést az infláció ütemével. 2021 második negyedévében az országos átlagbér 10,5 százalékkal nőtt 2020 második negyedéhez viszonyítva és elérte az 1202 eurót – ilyen gyors növekményre 2004 vége óta nem volt példa. Az infláció hatásától megtisztított reálbér növekménye a vizsgált időszakban 8,1 százalék volt.