Törökország gazdasága a harmadik negyedévében 7,4 százalékkal bővült éves alapon, alig elmaradva a 7,5 százalékos piaci várakozástól, és 2,7 százalékot erősödött az előző negyedévhez képest – derült ki a török statisztikai hivatal adataiból. A hírt beárnyékolja, hogy a líra közelmúltbeli zuhanása és a szárnyaló infláció várhatóan hátráltatja a növekedést a későbbi hónapokban. A második negyedévben a bővülés jóval nagyobb, 22 százalék volt, ami részben az alacsony bázisnak a következménye. Az elemzők 2021 egészében 9,5 százalékos növekedést várnak, miután tavaly a török gazdaság Kínához hasonlóan recesszió nélkül vészelte át a járványt, 1,8 százalékkal bővülve.

Fotó: BEHCET ALKAN / AFP

A harmadik negyedév növekedési számai elsősorban a kiskereskedelmi forgalom fellendülésének, az erősödő feldolgozóiparnak, az export élénkülésének és a magasabb turisztikai bevételeknek köszönhető. Az export 25,6 százalékkal emelkedett, míg az import 8,3 százalékkal csökkent. A háztartások fogyasztása 9,1 százalékkal ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest, a kormányzati kiadások pedig 9,6 százalékkal emelkedtek.

A gazdaság fellendülése azonban kétszámjegyű inflációt eredményezett, amely az elmúlt hónapokban közel 20 százalékra emelkedett, de egyes elemzők szerint a közeljövőben elérheti a 27 százalékot is, mivel a török jegybank az emelkedő infláció ellenére, Recep Tayyip Erdogan elnök elvárásaihoz igazodva szeptember óta 400 bázisponttal 15 százalékra csökkentette irányadó kamatlábát, és várhatóan folytatja a pénzbőséget teremtő politikáját. Az enyhítési ciklus a piaci elemzők szerint a líra összeomlásához is vezethet, tekintve, hogy az év eleje óta 45 százalékkal esett az értéke a dollárhoz képest. Emellett a gazdasági elemzők arra is rámutatnak, hogy a pénzügyi és gazdasági egyensúly megbillenése paradox módon oda vezethet, hogy a további kamatcsökkentés végül negatív hatással lehet a GDP növekedésére is az elkövetkező hónapokban. Így könnyen visszaüthet Erdogan azon terve, amely a növekedést, a foglalkoztatást és a beruházásokat helyezi előtérbe a magas kamatszinttel és az erős líraárfolyammal szemben.

A török kamatcsökkentés ebben a környezetben kontraproduktív – mondta Selva Demiralp, a török Koc Egyetem – TUSIAD Gazdasági Kutatófórumának igazgatója. Ha inflációs környezetben csökkentjük az irányadó kamatlábat, akkor ennek kezdetben lehet némi gazdaságélénkítő hatása, a jelenlegi törökországi helyzet azonban már kockázatot jelent a növekedésre és a pénzügyi stabilitásra nézve. Az alacsonyabb kamatlábak miatti keresletnövekedést azonnal ellensúlyozza a magasabb infláció és a megnövekedett kockázatok miatti keresletcsökkenés – tette hozzá Demiralp, az amerikai jegybank korábbi közgazdásza.

A török kormány korábbi, 9 százalékos gazdasági növekedési előrejelzését felfelé módosította, és kijelentette, hogy kétszámjegyű növekedésre számít idén. Az utóbbi több mint négy évben azonban szinte minden hónapban kétszámjegyű volt az éves infláció Törökországban, miközben a jegybanki inflációs célérték 5 százalék.