késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Donald Trump megnyerte a vámháborút: a világ visszavonult, Washington bankot robbantott
Négy hónappal azután, hogy Trump vámháborúja ismét kirobbant, az Egyesült Államok vámbevételei történelmi csúcsra ugrottak. A pénzügyminisztérium adatai szerint az idei második negyedévben 64 milliárd dollár folyt be vámként, ami 47 milliárddal több, mint tavaly ilyenkor. A külkereskedelmi partnerek reakciója azonban meglepően gyenge maradt: csak Kína és Kanada lépett fel tényleges ellenintézkedésekkel.
Trump célja már nem pusztán tárgyalásokra kényszeríteni másokat – az elnök nyíltan a minél magasabb vámokat tekinti végcélnak. Július elején az USA importvámjainak súlyozott átlaga már 13,4 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 2,3 százalékkal – ez a legmagasabb szint a második világháború előtti időszak óta.
Miközben az Európai Unió többször is elhalasztotta a válaszlépéseket, és Mexikó teljesen elkerülte a megtorlást, Kína és Kanada volt az egyetlen, amely érdemben reagált.
Kína áprilisban tükörvámokat vezetett be, amelyek 145 százalékos csúcsot is elértek, de ezeket később 30 százalékra mérsékelték. Kanada is 155 milliárd dollárnyi ellenlépéssel élt, de a nyomás hatására visszavonulót fújt, és például ejtette a digitális adóra vonatkozó terveit.
A közgazdászok szerint a visszafogottság mögött nem gyávaság, hanem racionális megfontolás húzódik. Az USA a világ legnagyobb fogyasztói piaca, és sok ország gazdaságilag túl sokat kockáztatna, ha éles konfrontációba bonyolódna Washingtonnal.
Az EU például részben azért halogatja a vámellenlépéseket, mert az amerikai biztonsági garanciákat sem akarja veszélyeztetni – különösen Ukrajna támogatása kapcsán. A Financial Times értesülései alapján amerikai tisztviselők, köztük Scott Bessent pénzügyminiszter, is óvatosságra intették Brüsszelt.
Trump vámháborúja: az első felvonás
Az amerikai elnök stratégiájának lényege, hogy vámokat alkalmaz még akkor is, ha nincs előtte kézzelfogható alku. Míg első elnöksége alatt számos kereskedelmi megállapodás (pl. Japánnal, Kanadával, Dél-Koreával) született, addig most egyetlen érdemi egyezség jött létre: Nagy-Britanniával. A Trump-kormány 90 nap alatt 90 megállapodást ígért – ebből mára szinte semmi nem valósult meg.
Trump most gyakorlatilag szabad kezet kapott a vámok emelésére. Jogilag az International Emergency Economic Powers Act alapján hivatkozik „nemzetbiztonsági kockázatokra”, ami akár határozatlan idejű vámemelést is lehetővé tesz.
Bár egy amerikai bíróság ezt korábban alkotmányellenesnek minősítette, az ítéletet felfüggesztették.
A stratégia rövid távon sikeres: nőtt a vámbevétel, csökkent a külkereskedelmi hiány, és Trump politikai bázisa is erősödött. Ugyanakkor hosszú távon komoly kérdések merülnek fel:
- a vámok hatása a fogyasztói árakban már érződik;
- a piacok pedig idegesen reagáltak arra, hogy ezek az intézkedések kezdenek globális inflációt gerjeszteni.
A Wall Street Journal szerint Trump ugyan „megnyerte” a vámháborút a saját szabályai szerint – de az még korántsem biztos, hogy ebbe a győzelembe hosszú távon az USA is bele fog tartozni.
Trump 100 százalékos vámokkal fenyegeti Oroszországot Ukrajna miatt – új fegyverszállítmányokat ígért Kijevnek
A lépésről a NATO főtitkárával tartott találkozón beszélt. Az Egyesült Államok százszázalékos vámokat vezethet be Oroszországgal szemben, ha az ország nem hagy fel az ukrajnai hadműveletekkel ötven napon belül – közölte Donald Trump amerikai elnök hétfőn.
Ajánlott videók
Az európai mezőgazdaság fekete szerdája - ez a véleménye Ursula von der Leyen tervéről az unió legnagyobb gazdaszervezetének
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.