Pusztító energiaválság felé tart a világ

A hetvenes években bevezetett arab olajembargó és az iráni forradalom óta nem látott, pusztító energiaválság felé sodródik a globális gazdaság 

– mondta Daniel Yergin, a brit IHS Markit elemzőház alelnöke a CNBC-nek. Szerinte csak a szankciókat bevezető kormányok és az iparág közötti szoros kommunikáció vehetné elejét a legrosszabb forgatókönyvnek, a politikai vezetőknek egyértelmű helyzetet kellene teremteniük, mert jelenleg az orosz energiaipart sújtó szankciók híján is egyfajta de facto bojkott figyelhető meg a piacon.

A kereskedők, a bankok, a kikötők és a hajózási társaságok nem hajlandók az orosz olajjal foglalkozni, senki sem meri ugyanis a büntetőintézkedések esetleges megsértésének ódiumát magára venni. A BP és az ExxonMobil például saját elhatározásából szállt ki oroszországi vállalkozásaiból, egy pillanat alatt olyan, több milliárd dolláros befektetésekről lemondva, amelyeknek a felépítése évekig tartott. Csakhogy eddig az orosz export felét éppen a NATO tagjai kapták, a mértéke azonban ezután jócskán visszaesik.

Vlagyimir Putyin pedig egy hét alatt saját 22 éves munkáját tette tönkre, egy olyan gazdaságot, amely alapvetően a világgazdaságba integrálódott

– emelte ki Yergin.

Az elemző felidézte, hogy 1973-ban a közel-keleti olajtermelők megszakították a kapcsolatot a nyugati országokkal, megtorlásul az arab–izraeli háborúban a zsidó államnak nyújtott segítségért. Az olaj azonnal hiánycikk lett, és az amerikaiak sorban álltak a töltőállomásoknál, hogy csillagászati áron vehessenek benzint.

Yergin hozzátette, Moszkva a világ egyik legnagyobb olajexportőre, naponta 7,5 millió hordó olajat és finomított terméket exportál, ezért egyidejűleg jelentkezik majd egy ellátási, egy logisztikai és egy fizetési válság.

A JPMorgan is úgy látja, az orosz olaj 66 százaléka nehezen talál vevőre, az ural típusú kőolaj diszkontja egyre nő a brenthez képest, s ha ez a helyzet tartós marad, a fekete arany jegyzése év végére elérheti a hordónkénti 185 dollárt.

Szerintem napi 2-3 millió hordó veszteségről beszélünk

– csatlakozott az eszmecseréhez John Kilduff, a New York-i Again Capital partnere is. A Bank of America becslése szerint a piacról kieső minden napi egymillió hordó után hordónként 20 dollárral emelkedhet a brent ára.

Kilduff amúgy arra számít, hogy az orosz vezetékes olaj folyamatosan áramlik majd Kínába, mivel Peking nem csatlakozik a szankciókhoz.

Ezúttal mi fosztjuk meg magunkat az olajtól, ez egy saját magunk ellen alkalmazott embargós politika

– jegyezte még meg a szakértő.