olajválság

A sors különös fintora, hogy pont ötven évvel ezelőtt, 1973. október 17-én robbant ki az olajválság, amelybe az egész világgazdaság beleremegett. A kérdés, megismétlődnek-e az akkori jelenetek, ha nem áll meg az országhatároknál a háború.

Ez a német kormány válaszlépése az elszálló energiaárakra.

Leginkább Olaszországnak fájhatnak az elszálló energiaköltségek, de az eurózóna számos országában fejtörést okozhat az extrém magas gázár.

Minden a piacról kieső napi egymillió hordó olaj húszdolláros hordónkénti drágulást okozhat – véli a Bank of America.

A líbiai válság hatására kialakult olajár sokk miatt a spanyol autópályákon csökkentették a gépjárművek maximális sebességét.

Bár a Nemzetközi Energia Ügynökség igyekezett megnyugtatni a piacot azzal, hogy elegendő olajtartalék áll rendelkezésre a líbiai válság átvészeléséhez, a szakértők szerint a helyzet biztosan nem oldódik meg egyhamar.

A világ olajkészletei kimerülésének jelei kézzelfogható közelségbe kerültek – figyelmeztetnek amerikai katonai szakértők, amely hír hallatán a pénzügyi befektetési szféra is új stratégiák után kell hogy nézzen.

Az első olajválság 1973. október 17-én kezdődött, amikor az OPEC arab tagjait tömörítő Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete (OAPEC) bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot egyes államokba. Az olajár-robbanással és benzinhiánnyal járó krízis hatása máig tart – derül ki a Világgazdaság tízezredik lapszámához kapcsolódó cikksorozatunk második darabjából.