Egynapos országos sztrájkba kezdtek a görög munkavállalók szerdán, mivel az orosz–ukrán konfliktus egyre fűti az inflációt, és márciusban meghaladta a korábbi 25 éves csúcsot is.
Márciusban 8 százalékra ugrott az Görögországban az Eurostat statisztikai hivatal múlt heti előzetes adatai szerint. Már februárban is 25 éves csúcsok dőltek, 7,2 százalékos volt a fogyasztói árak növekedése, ami januárban 6,2-en állt, főleg az emelkedő energia-, lakhatási és szállítási költségek miatt.
A növekedés hátterében az orosz–ukrán konfliktus áll, ami miatt drámaian megugrott az orosz energia és az ukrán gabona ára. A vállalkozások és a háztartások továbbra is hatalmas áremelési hullámmal néznek szembe, amit nehezen tud mérsékelni a kormány.
Az ország két legnagyobb szakszervezete – amelyek mintegy 2,5 millió köz- és magánszférában dolgozót képviselnek – a 24 órás általános sztrájkot Athén központjában zárják – számolt be a Reuters.
A tüntetések miatt részben leállt az oktatás, és az állami kórházak működésében is fennakadások vannak. Nem közlekedik az athéni metró, a villamos, az elektromos vasút (ISAP), illetve az elővárosi vasút (proastiakos). A trolibuszok sem járnak, míg a menetrend szerinti autóbuszok kétszer 3 órás szünetet tartanak, és csak 9–21 óra között közlekednek. A görög szigetekre közlekedő kompok pedig a kikötőkben maradnak.
Bár a repülőterek személyzete korábban jelezte, hogy csatlakoznának a tüntetésekhez, végül nem törölték a szerdai járatokat, mivel a Polgári Légi Közlekedési Szolgálat megkeresésére a bíróság jogellenesnek minősítette a légiforgalom-irányítók, villamosmérnökök és távközlési munkatársak sztrájkját.
Az ADEDY és a GSEE szakszervezetek az energia-, élelmiszer- és kenyérárak hirtelen emelkedése miatt mozgósították a lakosságot, valamint a emelését követelik.
Nem fogadjuk el, hogy csak amiatt ne mérsékeljék a villamos energia, az olaj, a gáz, a kenyér és mindenféle közjavak elharapódzó árait, hogy nehogy visszább essenek az érintett nagyvállalatok bevételei– áll az ADEDY közleményében. A Pán-Görög Tengerész Szövetség is felszólította a kormányt, hogy hozzon létre állandó pénzügyi támogatási és védelmi rendszert a munkanélküliek számára.
Tovább fokozta a gazdasági nyomást az ukrajnai háború
Görögország 2018 környékén végre maga mögött tudta hagyni az évtizedes pénzügyi válságot, azonban két évvel később a koronavírus-járvány teljesen leállította az ország egyik létfontosságú ágazatát, a turizmust. A növekvő energiaárak, amelyeket az ukrajnai invázió óta az Oroszország elleni szankciók tovább súlyosbítottak, még nagyobb nyomást alá helyezték a háztartásokat.
Az elmúlt 14 évben a munkavállalók egy mély válság terhét cipelték, amely mindenki jövedelmére és életére hatással volt– mondta a GSEE.
Az Elstat statisztikai hivatal februári adatai szerint 71,4 százalékkal nőttek a villamosenergia-árak, a földgáz pedig 78,5 százalékkal drágult éves alapon. Mindeközben az üzem- és kenőanyagok ára 23,2, a fűtőolaj ára pedig 41,5 százalékkal emelkedett.
A kormány szeptember óta mintegy 3,7 milliárd eurót költött az enyhítő intézkedésekre, ami a sztrájkoló munkavállalók szerint nem elegendő. A GSEE a megugró infláció miatt a havi bruttó minimálbér 13 százalékos, 751 euróra emelését szorgalmazta márciusban.
A konzervatív kormány már januárban 2 százalékkal, 663 euróra emelte a minimálbért, Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök pedig május 1-től egy második, nagyobb emelést is ígért.
