Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter nyilatkozata rávilágított a Fehér Ház belső ellentmondásaira. Az amerikai adminisztráció a novemberi időközi választáshoz közeledve minden eszközt megragadva próbálja letörni a politikai nyűggé vált inflációt, megadva ehhez a fiskális támogatást a Federal Reserve-nek.
Ennek egyik eleme lenne a még Donald Trump elnök által elindított vámháború enyhítése. A közelmúltban a kínai és az amerikai delegáció tárgyalásai el is mozdultak a szankciók enyhítésének irányába. Az ügy azonban korántsem ilyen egyszerű. Amikor Joe Biden hivatalba lépett, utalt arra, hogy nem fogja elsietni a kereskedelmi háború leállítását az ázsiai óriással szemben.
Trump elnök összesen 300 milliárd dollár értékű kínai importra vetett ki büntetővámokat.
Azóta azonban az 8,6 százalékra ugrott, a Fehér Ház ezért elgondolkodott azon, hogy talán a vámtételek csökkentése enyhítheti az importált inflációt.
Fotó: Imaginechina via AFP
Washington azonban megosztott a kérdésben. Az egyik tábor – amelybe például Janet Yellen pénzügyminiszter is tartozik – a vámcsökkentés mellett érvel. A másik csoport – többek között Katherine Tai kereskedelmi megbízott – aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a tarifacsökkentés rontaná az Egyesült Államok későbbi tárgyalási pozícióit Pekinggel szemben. Nehezebb lenne fellépni a jogtalannak gondolt kínai kereskedelmi gyakorlat ellen.
Erős érv az is, amely szerint a tarifákat az amerikai kereskedők már beépítették az áraikba.
A tarifák kivezetése csak az ő nyereségüket növelné (vagy csökkentené veszteségeiket), és valószínűtlen, hogy árcsökkentés formájában átadnák a fogyasztóknak. Tovább rontja a helyzetet, hogy Biden elnök befolyásos nemzetbiztonsági főtanácsadója, Jake Sullivan is erősen ingadozik a kérdésben: a nemzetbiztonsági szempontokat vegye figyelembe, vagy az inflációt. A demokraták tartanak attól is, hogy ha engednek Pekingnek, akkor gyengének tűnhetnek a választók szemében.
A tarifacsökkentők úgy érvelnek, ha eltörölnék a szankciókat, az minden amerikainak egész pontosan 797 dollár megtakarítást jelentene. „Ez a számítás valahol a fikció és egy érdekes akadémiai értekezés között ingadozik” – kommentálta a Peterson Institute for International Economics becsléseit Katherine Tai. A vitában megszólalt Gina Raimondo is, aki amúgy támogatja a vámtételek csökkentését. A kereskedelmi miniszter szerint „a vámok felfüggesztése nem viszi le túlságosan az inflációt… bizonyos háztartási cikkek áremelkedési ütemét azonban csökkentheti”, vagyis valamelyest talán javíthatja a nyári utazási szezon előtt a benzinkutaknál az áraktól elképedve tankoló választópolgárok hangulatát.
Fotó: Anna Moneymaker
A kereskedelmi tárca vezetője alapvető fontosságúnak tartja, hogy a kongresszus mielőbb elfogadja azt a kétpárti támogatást élvező törvényjavaslatot, amely állami támogatást irányoz elő a félvezetők hazai gyártásának, ezzel is csökkentve az importfüggőséget.
Az ilyen javaslatok nyilván fontosak, politikai hozadékuk azonban aligha mutatkozik meg novemberig.
Így érthető, ha Biden elnök rövidebb távú eredményeket is szeretne elérni, ezért például a héten Szaúd-Arábiába látogat. Rijádban feltehetően erős gesztusokat kell majd tennie, hogy az egykor általa pária államnak nevezett királyság növelje olajkitermelését és enyhítse az üzemanyagárakra nehezedő nyomást. Az olajárak a recessziós félelmek miatt az elmúlt hetekben enyhültek valamelyest, a hétfői kereskedelemben a WTI típusú keverék hordónkénti ára 2 százalékos csökkenés után 102 dollár körül járt.
