A háború elhúzódik, a békekötés esélyei még nagyon csekélyek, az EU azonban már most megkezdte az előkészületeket Ukrajna újjáépítéséhez. Hétfőn kezdődött el a svájci Luganóban egy ezzel foglalkozó konferencia. A csúcstalálkozót még az orosz invázió előtt meghirdették, menet közben azonban átkeresztelték és átalakították a tematikáját is.  

European Commission President Ursula von der Leyen and European Union High Representative for Foreign Affairs and Security Policy Josep Borrell stand outside a church as they visit a mass grave in the town of Bucha, northwest of Kyiv on April 8, 2022. - European Commission President Ursula von der Leyen on April 8, 2022, visited a mass grave in Bucha, a town outside Kyiv where Russian forces are accused by Ukraine's allies of carrying out atrocities against civilians. An AFP journalist reported that von der Leyen was in the town north of the capital as part of a trip to shore up support for Ukraine alongside the bloc's foreign policy chief Josep Borrell. (Photo by Sergei SUPINSKY / AFP)
Az Európai Bizottság elnöke már kétszer járt Ukrajnában az orosz invázió elindítása óta
Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP

Az EU égisze alatt zajló konferencián Ursula von der Leyen is jelen lesz, az ukrán delegáció, a pénzügyi intézmények, fejlesztési bankok, valamint a többi EU-s politikus mellett. A jelenlegi elképzelések szerint az EU részéről az újjáépítés finanszírozója az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB) lesz. 

Egy, az EIB által létrehozott alapon (EU–Ukraine Gateway Trust Fund) keresztül áramoltatnák a pénzeket, ezt akár heteken belül létre is hozhatják. Első körben a cél az, hogy százmilliárd eurót gyűjtsenek össze. Az Európai Bizottság gondolkodik azon is, hogy a pandémia válságkezelő alapjához hasonló hitelkonstrukciót hoz létre – ehhez azonban a tagállamok jóváhagyása is szükséges.  

A kétnaposra tervezett konferencián az ukránok azt szeretnék elérni, hogy jöjjön létre egy olyan intézmény, amely hivatalos keretek között kezeli az oroszoktól elkonfiskált, befagyasztott vagyont, s ezt vagy az ennek értékesítéséből befolyó tőkét utalja át Kijevnek. Ennek jogi hátterét azonban nem egyszerű megvalósítani. 

President of the Swiss Confederation Ignazio Cassis (2ndL), Ukrainian Prime Minister Denys Shmyhal (L) and Ursula von der Leyen, President of the European Commission talk before the start of the two-day Ukraine Recovery Conference in Lugano, Switzerland, on July 4, 2022. - Ministers from dozens of countries and international organisations leaders are expected to gather in the southern Swiss city of Lugano with the aim of providing a roadmap for the war-ravaged country's recovery. (Photo by MICHAEL BUHOLZER / POOL / AFP)
A Luganóban folyó konferencián az orosz devizatartalékok esetleges lefoglalása is szóba kerülhet    Fotó: MICHAEL BUHOLZER / AFP

 

A folyamatban Kanada jár a legelőrébb, amelynek törvényhozása a múlt héten fogadott el egy jogszabályt, ami lehetővé teszi, hogy a szankciós listán lévő jogi és magánszemélyek vagyonát zár alá helyezzék és eladják. Hasonló törvényt fogad el várhatóan a közeljövőben az Egyesült Királyság is. Brüsszel is megpróbál rendet vágni a tagországok egymástól gyakran teljesen eltérő szabályozási dzsungelében, egységesíteni igyekszik a háborús bűnök miatt lefoglalható vagyonra és annak értékesítésére irányuló jogszabályi környezetet. 

A még május közepén beterjesztett javaslatra azonban a tagországoknak is rá kellene bólintania. Ha ez összejön, akkor Brüsszel direktívát bocsát ki – ennek elfogadásához már elég a tagállamok többsége. Becslések szerint a különböző uniós tagországok összesen tízmilliárd euró értékű orosz magánszemélyekhez köthető vagyont, vagyontárgyat helyeztek zár alá – a szankciós hullámok szellemében.  

Az eladott azonban valószínűleg csak a töredékét fedezi az óvatos becslések szerint is 600 milliárd dolláros ukrán újjáépítésnek. Az igazán nagy fogás az lenne, ha az orosz jegybank Washington által befagyasztott 300 milliárd dollár tartalékát is át lehetne csoportosítani az újjáépítési pénzekhez, ez azonban jogi és külpolitikai szempontból is meglehetősen ingoványos terület. 

Egy ilyen lépésbe Moszkva soha nem fog belemenni, s ha rákényszerítik, borítékolható – még egy esetleges békekötés esetén is – a hosszú távú ellenségeskedés fennmaradása. Ráadásul a dolog jogi része is igen kényes. 

Az amerikai törvényhozás elé május közepén került egy 40 milliárd dolláros támogatási csomagról szóló javaslat. A Biden-adminisztráció ebben már tett javaslatokat arra, hogy könnyebb és gyorsabb legyen az orosz „kleptokraták” vagyonát zár alá helyezni és eladni. A jegybanki tartalékkal kapcsolatban Washington az afgán példát szeretné precedensként használni. 

Cats are pictured in front of a destroyed apartment building in the city of Mariupol on July 3, 2022, amid the ongoing Russian military action in Ukraine. (Photo by STRINGER / AFP)
Óvatos becslések szerint is legalább 600 milliárd euróra lesz szükség a helyreállításhoz
Fotó: STRINGER / AFP

Az Egyesült Államok az év elején rendelte el, hogy  az afgán jegybanki tartalék amerikai számlákon lévő részét helyezzék zár alá és humanitárius segítségnyújtásra használják fel. Oroszország esetében azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Az ötlet az Amerikával és az EU-val szoros gazdasági kapcsolattal rendelkező, ám Moszkvához is közel álló országoknál, mindenekelőtt Kínánál és Indiánál is kiverheti a biztosítékot. Kína például a világon a legnagyobb amerikai államkötvény portfólióval rendelkező országok között van.  

A brüsszeli Bruegel intézet egyenesen arról ír, hogy „a szabályalapú világrend hitelessége többet ér, mint az orosz milliárdok. Az egyes országok azért helyezik el tartalékaikat más államokban, mert bíznak abban, hogy az háborús helyzetben is biztonságban van”. 

Ugyanakkor a nemzetközi jog lehetővé teszi, hogy a háborús bűnösök vagyonát lefoglalják és az áldozatok részére kártérítést fizessenek abból. Hisséne Habrét, Csád volt elnökét például 2017-ben kötelezték arra, hogy 145 millió dollárt fizessen a regnálása alatt elkövetett bűnök áldozatainak. Irak 52 milliárd dollár kártérítést fizetett a kuvaiti invázió károsultjainak. 

Ennek utolsó részletét – amelyet olajbevételekből finanszíroztak – az ENSZ koordinálásával az idei év első felében fizették ki. A jelenlegi helyzetben az amerikai jog szerint a lefoglalt orosz tartalék továbbra is Moszkva tulajdonában van. Ennek megváltoztatásához törvénymódosítás szükséges, ami valószínűleg be is következik.