A napokban a JPMorgan 380 dolláros hordónkénti olajárfolyamot jósolt a keddi 110 dollár feletti szintekkel szemben, a Citi friss elemzése pedig az év végére 65 dollárt, 2023-ra 45 dollárt mond. A majdnem tízszeres különbség őrült bizonytalanságot takar, és akár egyszerre mindkét szélsőséges előrejelzés is megvalósulhat. A már most is drága üzemanyagok még magasabbra hághatnak, ha Oroszország a nyugati szankciókra válaszul visszafogja olajtermelését. Akár ez is felgyorsíthatja azokat a folyamatokat, amelyek a világgazdaság visszaeséséhez vezetnek, ami a kereslet visszafogásával végül a mélybe taszíthatja az olaj árát.

Derrick hands remove the drilling tool with a sample of the marine seabed at La Muralla IV exploration oil rig, operated by Mexican company "Grupo R" and working for Mexico's state-owned oil company  PEMEX, in the Gulf of Mexico on August 30, 2013. The semisubmersible platform is able to drill to a depth of 10.000 meters in an enviroment such as the Gulf of Mexico.    AFP PHOTO/OMAR TORRES (Photo by Omar TORRES / AFP)
Fotó: Omar Torres / AFP

Az olaj ára tavaly azért indult meredek emelkedésnek, mert a gazdaságok kezdték lerázni a pandémia fojtogató hatásait, nőtt a kereslet, és az olajtermelők nem igazították ehhez a kínálatot. A főképp Európát sújtó energiahiányt súlyosbította a nyugati hatalmak és Oroszország közt növekvő feszültség, az ukrajnai háború és a nemzetközi szankciók áradata, ami nem ér véget – ezt a gazdag országok G7 csoportjának egy héttel ezelőtti csúcstalálkozója is megerősítette. Az Európát különösen sújtó energiaválság hírei kedden betöltötték a fő helyeket a Bloomberg hírügynökség portáljának címoldalán, az euró ismét a dollár elleni paritás irányába zuhant, magával rántva a forintot és a zlotyt is.

A Brent olaj ára 3 évre visszamenőleg.
Fotó: Stooq

Az üzemanyag árának szintje a hazai közvéleményt is foglalkoztatja, pedig az árstop következtében nálunk sokkal alacsonyabb, mint Európában szinte mindenütt máshol. Az árstop fenntartásának azonban vannak gazdasági költségei. A JPMorgan 380 dolláros jóslata a többi termék és szolgáltatás árába is átpörgő hatásokkal együtt a drágulás miatt lehet rémületes. A Citié az indoklása miatt: önmagában a 65 dolláros olajár jó hír lehetne, csakhogy a bankház elemzői – Francesco Martoccia és Ed Morse – szerint azért válik ilyen olcsóvá, mert a gazdaságok visszaesnek. Vagyis az energia olcsóbbá válik, csak éppen nem tudjuk megvenni. 

Az olaj esetében a történelmi tapasztalat azt sugallja, hogy az olajkereslet csak a legrosszabb globális recesszió idején fordul negatívba

– idézi a Bloomberg az elemzők jegyzetét.

A recessziós félelmek, illetve a geopolitikai feszültségek és az energiahiány hírei fel-le rángatják az olaj árát, és az energiaárakon keresztül más termékekét is, miközben a világ nagy jegybankjai épp most vonják ki kamatemelésekkel és egyéb intézkedésekkel az elmúlt évtizedben a gazdaságokba pumpált hatalmas mennyiségű pénz egy részét. 

A szankciós háború hevülete akár változhat, bár ennek semmi jele, egy dolog azonban rövid távon biztosan nem. A zöldátalakulás céljainak bűvöletében lelassultak a beruházások a fosszilis energia kitermelésébe, és emiatt az olajkínálat még akkor is korlátozott, ha az exportáló országok többet szeretnének a felszínre hozni az energiahordozóból, illetve a finomítók többet dolgoznának fel. Az olaj ára még messze van a 2008-as csúcstól, a 145 dollártól, ugyanakkor a finomítókapacitások hiánya a benzin és a dízel piacaira tolta tovább a válságot, ahol az árak már rekordokat ütöttek – jegyezte meg elemzésében Ole Hansen, a Saxo Bank fő árupiaci stratégája. 

Az árak összeomlásától való félelmek biztosan nem ösztönző hatásúak a kínálatnövelő beruházásokat tekintve.

Mivel a nagy olajtermelők tele vannak pénzzel, és a befektetők általában se mutatnak nagy étvágyat, hogy új feltárásokba ruházzanak be, ez a hosszú távú ok, amely miatt az energia ára várhatóan magas marad a következő években

– írta Hansen.

A kilátásokat rontó és ködbe vonó háború eközben folytatódik. És a szankciók folyama is.

A bizonytalanságot példázza Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő keddi nyilatkozata, amellyel Kisida Fumio japán miniszterelnök javaslatára reagált, aki szerint úgy kellene végrehajtani a G7-csúcs kinyilvánította szándékot az orosz olaj árának korlátozására Moszkva megbüntetéseként Ukrajna lerohanásáért, hogy a jelenlegi ár felénél határoznák meg a plafont. Ebben az esetben az oroszok kevesebbet adnak el, és 300-400 dollárra lőhet ki az olaj ára.

Japán pedig 

se olajat, se gázt nem kap Oroszországtól, és a Szahalin–2 LNG-projektben se vehet részt

– tette hozzá a Reuters jelentése szerint Medvegyev, aki most az orosz Biztonsági Tanács alelnöke.