Törökországban a fogyasztói árak éves szinten 83,5 százalékkal emelkedtek szeptemberben, ami összehangban van az előrejelzésekkel – írja a Bloomberg a török statisztikai hivatal adataira hivatkozva.
A pénzromlás 2017 eleje óta szinte megszakítás nélkül két számjegyű Törökországban, viszont idén a nyersanyagárak növekedése és a központi bank kamatemeléssel szembeni vonakodása miatt az előző hónapban negyedszázados csúcsot döntött meg.
Az orosz–ukrán háború megviselte a közel-keleti ország gazdaságát, miközben Recep Tayyip Erdogan elnök elutasította azt a közgazdasági tézist, hogy a kamatemelés visszafogja az inflációt. Így aztán a török központi bank kamatcsökkentések sorozatát hajtotta végre.
A fogyasztói kosár negyedét kitevő élelmiszerek és alkoholmentes italok éves inflációja szeptemberben 93,1 százalék volt, szemben az augusztusi 90,3 százalékkal.
Az infláció fő összetevői közül a lakhatási költségek gyorsultak a leggyorsabban, havi szinten 10 százalékkal, éves szinten az árak 85 százalékkal nőttek. Az energiaárak 133 százalékkal emelkedtek 2021 szeptemberéhez képest. A szállítási költségek ugyanebben az időszakban 118 százalékkal nőttek.
Recep Tayyip Erdogan elnök azonban ragaszkodott a még alacsonyabb kamatlábakhoz, mondván, hogy azok segítenek majd az infláció csökkentésében. Ez az érvelés ellentmond a hagyományos gazdasági elméletnek, és a török tapasztalatok sem igazolták. Erdogan azt szorgalmazta, hogy az irányadó kamatlábat a jelenlegi 12 százalékról az év végére 10 százalék alá csökkentsék.
A török tisztviselők elutasítják azokat a kritikákat, amelyek szerint a féktelen áremelkedés a monetáris politika hibáinak következménye. A kabinet az inflációt átmeneti jelenségnek tartja, és az orosz–ukrán háborút okolja érte, amely világszerte felhajtotta az élelmiszerek és az árupiaci termékek árát.
Ennek azonban ellentmond, hogy a volatilis tételek (például az energia és az élelmiszer) nélkül mért maginfláció 68 százalékra nőtt. A török jegybank legutóbbi, júliusi előrejelzésében azt mondta, hogy az infláció októberre valahol 80 százalék és 90 százalék között tetőzik. A kormány becslése szerint az év végére 65 százalékra lassul.
Az ország egyes részein már 100 százalék fölé emelkedett az infláció: Isztambulban a fogyasztói árak több mint kétszeresére emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest.
Az isztambuli adatok azt mutatják, hogy a bérleti díjtól az élelmiszerekig minden drágult a múlt hónapban. A kormány a jövő júniusra tervezett választás előtt megpróbálja enyhíteni a válságot, és egy év alatt kétszer emelte a minimálbért. A központi bank október 20-án tartja következő kamatdöntő ülését, és egy héttel később teszi közzé az év negyedik inflációs jelentését.
Már dollárban könyvelnek a törökországi multikA világ legnagyobb bankjaitól kezdve a Vodafone-on át a holland kávékereskedő cégekig jó néhány vállalat alkalmazza az úgynevezett hiperinflációs elszámolást, amely figyelembe veszi a helyi valuta, a török líra leértékelődésének hatásait is. A kiemelkedően nagy mértékű török hiperinfláció miatt az ott tevékenykedő külföldi cégek dollárban könyvelnek. |
