A kiemelkedően nagy mértékű török hiperinfláció miatt az ott tevékenykedő külföldi cégek dollárban könyvelnek – derül ki a Bloomberg összeállításából.

(FILES) In this file photo taken on August 8, 2018, a money changer counts Turkish lira banknotes at a currency exchange office in Istanbul, on August 8, 2018. - Turkey's central bank on August 18, 2022, stunned the markets by lowering its main interest rate even as inflation soared to a 24-year high and looks set to climb further. The central bank said "recession is increasingly assessed as an inevitable risk factor" as it lowered its one-week repo auction rate to 13 percent from 14 percent. (Photo by Yasin AKGUL / AFP)
Fotó: Yasin Akgul / AFP

A világ legnagyobb bankjaitól kezdve a Vodafone-on át a holland kávékereskedő cégekig jó néhány vállalat alkalmazza az úgynevezett hiperinflációs elszámolást, amely figyelembe veszi a helyi valuta, a török líra leértékelődésének hatásait is.

Az amerikai székhelyű Citigroup közölte, hogy törökországi könyvelésében áttért a dollárra, miután az ottani gazdaságot hiperinflációsnak minősítette. 

Az ING közölte, hogy megkezdte az úgynevezett IAS 29 szabály alkalmazását törökországi üzleti tevékenységére, miután a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria korábban hasonló bejelentést tett. A KPMG tanácsadó cég szerint a szabályra való áttérés azokra a gazdaságokra vonatkozik, ahol a pénzromlás mértéke három év alatt megközelíti vagy meghaladja a száz százalékot.

Törökországban egy januári kormányrendelet értelmében a hiperinflációs elszámolás nem vonatkozik a vállalatok helyi valutában való pénzügyi beszámolójára. Az Aeroports de Paris többségi tulajdonában lévő TAV Havalimanlari az év elején bejelentette, hogy 2022-re elfogadta ezt a megközelítést.

Bár az öreg kontinens jó néhány országa néz szembe inflációval, a török adat még így is kiugró, a közel-keleti ország olyan államokkal került egy csoportba, mint a polgárháborús Jemen, a szocializmussal kísérletező és szankciókkal sújtott Venezuela, Szudán, Zimbabwe, Argentína, Libanon vagy Irán.

A pénzromlás 2017 eleje óta szinte megszakítás nélkül két számjegyű Törökországban, de az idén a nyersanyagárak növekedése és a központi bank kamatemeléssel szembeni vonakodása miatt negyedszázados csúcsot döntött meg, és megközelítette a 80 százalékot. 

Az orosz–ukrán háború megviselte a közel-keleti ország gazdaságát, miközben Recep Tayyip Erdogan elnök elutasította azt a közgazdasági tézist, hogy a kamatemelés visszafogja az inflációt.

Erdogan arra utasította a jegybankot, hogy irányadó hitelkamatát messze az inflációs szint alatt tartsa. Portálunk is beszámolt arról, hogy néhány napja csökkentették is a mértékadó jegybanki kamatot. Előrejelzések szerint az éves a harmadik negyedévben eléri a 91 százalékos csúcsot, és csak 2022 végére lassul le 69 százalékra.

A prognózisok ellenére a török tisztviselők kitartanak amellett, hogy a pénzromlás hamarosan mérséklődik. A helyi központi bank múlt hónapban közzétett előrejelzése szerint az infláció az év végén 60,4 százalék lesz, ami közel 18 százalékpontos felfelé való felülvizsgálatot jelent.