A legnagyobb francia energiatermelő vállalat, az EDF által működtetett 56 atomreaktor adja a francia áramtermelés mintegy 70 százalékát; ennél több rektorral csak az Egyesült Államok rendelkezik a világon. A kiterjedt hálózatnak és az atomerőművek súlyának köszönhetően Európa második legnagyobb gazdasága a szomszédjainál kevésbé függ az orosz gáztól, ezért nem is okoz akkora gondot neki a szállítások nagyarányú csökkentése.

France indre et loire hiking canadian canoeing tour loire valley unesco site crossing front France, Indre-et-Loire, hiking, Canadian canoeing tour in the Loire Valley, UNESCO World Heritage Site, crossing in front of the Dampierre-en-Burly nuclear power plant (Photo by SOUCHARD Jean-François / Hemis.f / hemis.fr / Hemis via AFP) France, Indre-et-Loire, hiking, Canadian canoeing tour in the Loire Valley, UNESCO World Heritage Site, crossing in front of the Dampierre-en-Burly nuclear power plant (Photo by SOUCHARD Jean-François / Hemis.f / hemis.fr / Hemis via AFP)
Fotó: Souchard Jean-Francois / Hemis. F / AFP

A CNBC elemzése szerint azonban a helyzet csak papíron ilyen fényes. A nukleáris reaktorok felét ugyanis az elmúlt hónapokban leállították részben stresszkorróziós és biztonsági problémák, részben a nagy nyári forróság okozta vízhiány és technikai gondok, valamint a szokásos karbantartás miatt. 

Ennek következtében az áramtermelés majdnem harmincéves mélypontra zuhant éppen olyan időszakban, amikor az Európai Unió az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságával szembesül.

Norbert Rücker, a svájci Julius Baer bank elemzője és vezető kutatója szerint a francia helyzet tökéletesen illusztrálja, mi szól a nukleáris energia mellett és ellene. Igaz, hogy alacsony a szén-dioxid-kibocsátása, de nem gazdaságos; ahhoz, hogy az legyen, a franciák esetében teljesen államosítani kell az EDF-et, ami egyébként folyamatban is van. Az állam tulajdoni részesedése jelenleg 84 százalékos az eladósodott cégben, és a kormány kedden jelentette be, hogy megkezdte az átvételi folyamatot. A tulajdonrész 90 százalékát kell megszereznie ahhoz, hogy az EDF-et kivezethessék a párizsi tőzsdéről – emlékeztetett tudósításában a Reuters. A pró és kontra érvek közé tartozik az is, hogy elméletileg ugyan az erőművek biztosítják az áramhálózat működtetéséhez szükséges alapterhelést, de ez is bizonytalan, mivel néha hetekre, hónapokra kiesnek – mutatott rá a jelenlegi helyzetre Rücker.

Fotó: Philippe Desmazes / AFP


Agnes Pannier-Runacher energetikai miniszter szeptemberben azt ígérte, hogy az EDF elkötelezett aziránt, hogy az összes reaktort újraindítsák a télen. 

Az RTE hálózatüzemeltető szerint teljes áramszünet veszélye nem fenyeget, de azt nem lehet kizárni, hogy áramkimaradások lesznek a csúcsidőszakokban. 

Rücker szerint nem kell túl pesszimistának lenni, az EDF az elmúlt években többé-kevésbé tartotta magát az ígéreteihez. Mujtaba Rahman, az Eurasia Group ügyvezető igazgatója azonban úgy véli, hogy a kíméletlenül száraz és forró nyár után egy esetleges kíméletlenül hideg tél a végsőkig próbára tenné az ország energiaellátását.
Elemzők aggódnak amiatt, képesek lesznek-e a francia atomerőművek annyi energiát termelni a következő hónapokban, amely elegendő a hazai és a szomszédos országok szükségleteinek kielégítésére. A strukturális problémákat mutatja, hogy míg korábban az ország volt Európa legnagyobb áramexportőre, az idén Svédország vette át ezt a helyet, és Franciaország már több, drága áramot importált az Egyesült Királyságból, Németországból, Spanyolországból, Belgiumból és Svájcból, mint amennyit külföldre szállított. „A piacnak, a meglévő hálózatnak köszönhetően Európa megmentette Franciaországot az áramszünettől a nyáron” – emlékeztetett Rücker. Az atomerőművek leállítása miatt a francia áramexport az év első felében a tavalyinak a felére csökkent, és az EnAppSys energetikai elemző szerint 

nincs jele, hogy a helyzet a közeljövőben javulni fog.

A német liberálisok kitartanak az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása mellett

Christian Lindner pénzügyminiszter, az FDP elnöke egy szerdán ismertetett nyilatkozatában kiemelte, hogy nem ért egyet a koalíciós társ Zöldekhez tartozó gazdasági minisztérium tervével, amely szerint a három utolsó atomerőmű közül csak kettőt tartanak üzemben 2023-ban, és azokat is csupán egy negyedévre.
Mint mondta, mindhárom erőmű üzemidejét meg kell hosszabbítani, méghozzá egy teljes évre, egészen 2024-ig, és meg kell vizsgálni, hogy a leállított atomerőművek közül hányat lehet biztonságosan újra üzembe helyezni.
Christian Lindner hangsúlyozta, hogy az európai szolidaritásnak nemcsak a pénzről, hanem az energiatermelésről is szólnia kell.
Az új menetrend az lehet, hogy a két erőműben mégis folytatják a termelést három hónapig, mert a szokásosnál több áramot kell Németországból Franciaországba exportálni – fejtette ki a miniszter.