Fiatalok pénzügyi túlélőüzemmódban – Elérhetetlen az önerő?
A saját ingatlan kérdése ma az egyik legégetőbb pénzügyi dilemma a fiatalok számára. Sokak fejében továbbra is alapvető életcélként él a saját lakás megszerzése, ugyanakkor a jelenlegi ingatlanárak és jövedelmi viszonyok mellett egyre nehezebbnek tűnik elérni.
A teljes beszélgetés a Világgazdaság YouTube-csatornáján tekinthető meg:
Budapest különösen jól mutatja ezt a helyzetet, hiszen a használt lakások átlagos négyzetméterára már meghaladja az 1,2 millió forintot, miközben a nettó mediánbér nagyjából 420 ezer forint körül alakul. Ez azt jelenti, hogy egy 35 négyzetméteres kezdőlakás ára könnyen elérheti a 42 millió forintot. Egy ilyen ingatlan megvásárlásához legalább 20 százalék önerő szükséges, ami ebben az esetben több mint 8 millió forintot jelent.
Pénzügyi túlélőüzemmódban élő fiatalok
Ha valaki havonta 100 ezer forintot tud félretenni, az önerő összegyűjtése is közel hét évet vehet igénybe és ez csak a kezdő lépés. Ezt követően még hosszú évtizedekre szóló hitelfinanszírozás következik. A nehézség egyik fő oka, hogy az ingatlanárak emelkedése sok esetben gyorsabb volt, mint a bérek növekedése. Így sok fiatal azt élheti meg, hogy bár folyamatosan dolgozik és takarékoskodik, a cél mégsem kerül közelebb, sőt akár távolodik.
A szakértők szerint ugyanakkor a saját lakás nem vált irreális álommá, csupán tudatosabb tervezést igényel. Az első lépés a pénzügyi cél pontos meghatározása, mikorra szeretne valaki lakást venni és ehhez milyen megtakarítási stratégiát kell felépítenie. Ebben kulcskérdés, hogy mekkora összeget tud havonta félretenni. Egy mai átlagos fizetésből ez sokak számára komoly kihívás.
Albérlet, rezsi, élelmiszer, közlekedés és egyéb alapkiadások mellett már az is szép eredmény, ha valaki havi 50–100 ezer forintot félre tud tenni. Éppen ezért nemcsak a kiadások csökkentése fontos, hanem legalább ennyire a bevételek növelése is.
A tudás lehet a legjobb befektetés
A legjobb befektetés ezért sokszor nem közvetlenül pénzügyi termék, hanem a saját tudás. A munkaerőpiaci érték növelése, a szakmai fejlődés vagy új készségek elsajátítása hosszú távon magasabb jövedelmet eredményezhet, ami jelentősen lerövidítheti a lakáscélhoz vezető utat. A megtakarított pénzt ugyanakkor nem érdemes egyszerűen bankszámlán vagy készpénzben tartani. Az infláció miatt a pénz értéke folyamatosan csökken.
Minimális szinten ezt az inflációkövető állampapírok segíthetnek ellensúlyozni, de sok esetben ez sem elegendő ahhoz, hogy lépést tartson az ingatlanpiac drágulásával. Emiatt egyesek befektetési alapokat vagy ETF-eket választanak, hogy gyorsabban növeljék megtakarításaikat.
Komoly különbséget jelent a családi háttér is. Aki szülői támogatással indul, akár önerőként kap segítséget, akár teljes ingatlant örököl, lényegesen könnyebb helyzetből rajtol. Aki viszont önerő nélkül, teljesen saját erőből szeretne lakást vásárolni, annak hosszabb és nehezebb utat kell bejárnia. Ugyanakkor ez a folyamat sokak számára fontos pénzügyi tudatosságot is kialakít.
Hitel hitel hátán
A támogatott konstrukciók, mint a CSOK Plusz, a Babaváró vagy az Otthon Start, valóban segítséget adhatnak, különösen párok számára. Ezek csökkenthetik az önerő terhét és kedvezőbb hitelt biztosíthatnak. Ugyanakkor ezek a programok közvetve hozzájárultak az ingatlanárak további emelkedéséhez is, így azok, akik nem jogosultak rájuk, gyakran még rosszabb helyzetbe kerülnek.
További érdekes részletek a beszélgetésből:
- Az ingatlan a végcél (01:12)
- Az önerő összegyűjtése (03:15)
- Ennyit lehet félretenni (05:59)
- Drágább az ingatlan (10:23)
- A tudás a legjobb befektetés (12:30)
- Nem ugyanarról a vonalról indulunk (15:49)
- A befektetés tanulható (18:27)
- Hitelképesség (20:53)
- Hitel hitel hátán (23:49)
- Az ingatlan nem csupán luxus (26:13)
