
Energiaválság, kivárás, lakásboom: mikor indulhat újra az ingatlanfejlesztési hullám?
A magyar ingatlanpiacon különös kettősség alakult ki az elmúlt időszakban. Miközben a fejlesztők jelentős része kivár, a háttérben továbbra is erős kereslet és komoly beruházási szándék látszik. A piacot egyszerre mozgatják globális tényezők – háborúk, energiapiaci bizonytalanságok, nemzetközi finanszírozási folyamatok – és nagyon is helyi kérdések, mint a lakásáfa, az energiahálózat állapota vagy az állami ösztönzők jövője. A Négyzetméter legújabb adásában arról beszélgettünk, mi kellene ahhoz, hogy az ingatlanfejlesztések valóban újrainduljanak Magyarországon.
A teljes beszélgetés megtekinthető a Világgazdaság YouTube csatornáján:
Az ingatlanfejlesztés legnagyobb problémája ma a kiszámíthatatlanság
Székely Ádám szerint a piacon továbbra is jelen van az optimizmus, ugyanakkor a fejlesztők számára a legnagyobb kockázatot jelenleg nem önmagában az építőanyagárak vagy a finanszírozás jelenti, hanem a kiszámíthatatlan gazdasági környezet.
Bár az energiaárak már nem a korábbi csúcsokon mozognak, a volatilitás továbbra is erős, ami megnehezíti a hosszú távú tervezést.
Az ingatlanfejlesztés ráadásul lassan reagáló iparág: egy nagyobb projekt előkészítése és kivitelezése akár több évig is eltarthat. Miközben a kereslet gyorsan képes megjelenni a piacon – például kedvező hitelkonstrukciók vagy támogatások hatására –, a kínálat nem tud egyik napról a másikra alkalmazkodni. Ez okozhatja azokat az árrobbanásokat is, amelyek az elmúlt években jellemezték a lakáspiacot.
A szakember szerint ezért kulcskérdés lenne a stabil, hosszú távon kiszámítható szabályozási környezet kialakítása. Kiemelte: a jelenlegi, év végén kifutó ötszázalékos lakásáfa bizonytalansága önmagában is fékezi a beruházásokat, hiszen a fejlesztők többéves projektekben gondolkodnak.
Az energetikai infrastruktúra fontossága
A beszélgetés egyik legfontosabb témája az energetikai infrastruktúra helyzete volt.
Székely Ádám szerint ma már nem feltétlenül a finanszírozás hiánya a legnagyobb probléma, hanem az, hogy egyes fejlesztésekhez akár három-öt éves elektromos hálózati csatlakozási időkkel kell számolni.
Ez különösen érzékenyen érintheti a nagyobb lakó- és logisztikai beruházásokat. A szakember szerint az energiahálózat fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó szabályozási környezet stabilizálása nélkül nehéz lesz érdemben felgyorsítani az ingatlanfejlesztéseket. Közben Európában is változóban van a zöldátállás tempója. Több országban – például Hollandiában – már visszafogtak bizonyos túl gyors energetikai célokat, miután kiderült: a piac és a lakosság nem minden esetben tudja kigazdálkodni az átállás költségeit. Ettől függetlenül a fenntarthatóság hosszú távon továbbra is meghatározó szempont marad az építőiparban.
Előregyártott technológiák és új beruházási hullám jöhet
A munkaerőhiány és a növekvő kivitelezési költségek miatt egyre fontosabbá válhatnak az előregyártott technológiák is. Székely Ádám szerint az építőipar ugyan lassabban reagál a technológiai változásokra, de hosszú távon elkerülhetetlen lesz az automatizáltabb, hatékonyabb megoldások térnyerése. A szakember úgy látja: ha sikerül kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremteni, akkor akár két éven belül is érezhetően élénkülhet az ingatlanpiac. A lakásszektorban továbbra is erős kereslet látszik, miközben a kínálat még mindig nem tud lépést tartani az igényekkel.
A következő évek egyik nagy kérdése az lehet, hogy a beruházások milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni az új gazdasági és energetikai környezethez.
Egy dolog azonban biztosnak tűnik: az ingatlanfejlesztés jövőjét már nemcsak a négyzetméterárak, hanem az energia, az infrastruktúra és a szabályozási stabilitás is meghatározza majd.



