Mély gazdasági válsággal kénytelen szembenézni az Egyesült Királyság – jelentette ki miniszterelnökként tett első hivatalos nyilatkozatában Rishi Sunak, akit kedden nevezett ki III. Károly király. A Downing Street-i hivatala előtt tartott beszédében komor hangot ütött meg, elismerte, hogy elődje, Liz Truss hibákat követett el.
Fotó: Aaron Chown – WPA Pool / Getty Images
Szerinte nem az volt a baj, hogy Truss gyorsítani akarta a brit gazdaság növekedését, mivel ez „nemes cél”, de eközben „történtek bizonyos hibák”, amelyeket Sunak nem mellesleg előre megjósolt még a nyáron, amikor egymás ellen versengtek azért, hogy Boris Johnson nyomába lépjenek. Ezeket „nem rosszakarat okozta, de ettől függetlenül ezek hibák voltak” – mondta. Johnsonnal kapcsolatban a volt kormányfő „melegségét” dicsérte, de ezenkívül kevés szót vesztegetett rá.
Előretekintve a saját miniszterelnökségére, éles szavakkal fogalmazta meg, milyen kontextusban veszi át a hatalmat. Olyan belföldi gazdasági válságról beszélt, amelyet globális tényezők – a koronavírus-járvány utóhatásai és az ukrajnai háború okozta energetikai instabilitás – táplálnak.
Azt mondta, hogy ezt a válságot költségvetési körültekintéssel fogja kezelni, a pártját és az országot felkészítve az elkövetkező nehézségekre, arról beszélt, hogy „kemény döntéseket” kell majd hozni.
A Sky News értékelése szerint a vezetési stílusát illetően is világosan fogalmazott: „éjjel-nappal dolgozni fog”, mondta, hogy visszanyerje a választók bizalmát, és miniszterelnökségének középpontjába az integritást helyezi. Pártjának jelezte, hogy annak minden szárnyából bevon majd embereket a kormányba. Általános vélemény szerint azonban valószínű, hogy pénzügyminiszternek megtartja Jeremy Huntot, aki a dugába dőlt miniköltségvetés után megnyugtatta a piacokat.
Részben a növekvő hitelköltségek következménye a szigetországot sújtó megélhetési válság, ennek ellenére biztos, hogy a négy évtizedes csúcson lévő, szeptemberben ismét 10,1 százalékra kúszó miatt a Bank of England tovább emeli az alapkamatot november 3-i ülésén. A Reuters által megkérdezett közgazdászok legalább 75 bázispontos emelésre számítanak, de egy részük szerint nem zárható ki ennél szigorúbb lépés sem.
