Az amerikai exportellenőrzés fő haszonélvezői nem az amerikai vállalatok, hanem a koreai és tajvani csipgyártók lesznek, végső soron pedig a költségek világszerte a fogyasztókat terhelik majd – derül ki az FT elemzéséből.
A legutóbbi intézkedések értelmében Washington korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható – a 3–14 nanométer közötti – félvezetők kínai exportját, és a cégek csak engedéllyel szállíthatnak amerikai gyártmányú, félvezetők gyártásához szükséges berendezéseket kínai ügyfeleknek, illetve az ott lévő üzemeikbe.
Míg az 1970-es években az első generációs számítógépeknek és eszközöknek termékenként csak egy csipre volt szükségük, a legújabb termékekhez egyre több és több félvezető kell.
Egy elektromos autóban például kétezer található.
A termékenként szükséges csipek mennyisége miatt az egyes félvezetők ára kulcsfontosságú tényezővé vált, ami kihat az adott termék árára is. Az elektromos autók esetében a félvezetők költsége az akkumulátor után a második helyen áll, míg egy okostelefonban a legdrágább alkatrészek szoktak lenni.
A távol-keleti óriás elsősorban kevésbé fejlett, olcsó félvezetőket gyárt, de képesek modern alkatrészeket is előállítani, például a memóriacsipek terén szépen fejlődtek a kínai vállalatok, és már 7 nanométeres eszközöket is képesek előállítani.
Az ázsiai ország előnye eddig abban rejlett, hogy ezeket az alkatrészeket lényegesen alacsonyabb áron tudta értékesíteni, mint a versenytársai.
Ha például az Apple át tudta volna helyezni a memóriacsipek gyártását a kínai Yangtze vállalathoz – ami a koreai riválisokénál mintegy ötödével olcsóbban kínálja a termékeit –, akkor az iPhone-ok is olcsóbbak lehettek volna, ám a szankciók miatt a tervet elvetették.
A kínai félvezetőket ezenkívül rengeteg olyan termékben használják, amelyek nem igénylik a legfejlettebb technológiát.
A termelés fenntartásához a kínai csipgyártóknak hozzá kell férniük a legújabb technológiához, hogy a berendezéseket frissíteni és szervizelni tudják, ám az amerikai tilalmak éppen ezt veszélyeztetik. Nem beszélve arról, hogy Peking számtalan mérnököt és tudóst veszíthet.
Mark Li, a hongkongi elemző cég, a Bernstein szakértője szerint a csipgyártó berendezésekre vonatkozó korlátozások erősen korlátozzák Peking azon törekvését, hogy nagyobb beszállítóvá váljon, mivel a szerződéses félvezetőgyártás közel feléből és a memóriacsipek piacának szinte teljes egészéből kizárják.
A legfejletteb csipek nélkül a kínai termékek kevésbé lesznek versenyképesek: erre jó példa a Huawei, amely 5G-kapcsolat nélkül kénytelen okostelefonokat árulni, így pedig már kevésé kelendők. Ha tovább durvul az amerikai–kínai technológiai hidegháború, akkor más cégek is erre a sorsra juthatnak.
A geopolitikai feszültségek azokat az amerikai vállalatokat is érinteni fogják, amelyek korábban olcsó kínai gyártású félvezetőket importáltak vagy használtak, mivel a kritikus fontosságú alkatrészek növekvő költségeit előbb vagy utóbb át fogják hárítani a fogyasztókra. A TSMC, a Samsung és más ázsiai vállalatok viszont nem panaszkodhatnak: a kínai versenytársak kiesése, korlátozása miatt nem kényszerülnek árversenyre.
Csipgyártást támogató tervet fogadott el az unióAz uniós országok szerdán megállapodtak egy csipgyártás finanszírozását tartalmazó, 45 milliárd eurós tervről, és ezzel a 27 országból álló blokk egy lépéssel közelebb került ahhoz a céljához, hogy csökkentse az amerikai és ázsiai előállítóktól való függőségét. Az EU miniszterei december 1-jén ülnek össze, hogy jóváhagyják a tervet, amelyet jövőre még meg kell vitatnia az Európai Parlamentnek, mielőtt törvényerőre emelkedhet. |
